Ezt jól kitalálták Matolcsyék: nem fog nagyot esni a forint a devizahiteles csomag miatt

A következő év során a bankok „elszámoltatása” és a devizahitelek forintosítása is devizakeresletet (forintkínálatot) támaszt a bankok részéről, ami volumenénél fogva – az „elszámoltatás” 3 milliárd, a forintosítás további 9-11 milliárd eurót tesz ki, ami drasztikus leértékelődéshez vezethetne, ha az MNB nem avatkozna be. Mivel a jelenlegi devizatartalék-szint mellett a szükséges 12-14 milliárd euró azonnali konverziója a kívánatos szint alá vinné tartalékokat, az MNB két alternatív megoldást kínál a bankoknak, amelyekkel egyszerre kezelhető a bankok kinyíló devizapozíciója, és fenntartható az MNB által szükségesnek tartott devizatartalék-szint is. Az egyik egy feltételhez kötött azonnali konverzió (spot euró-eladás), a másik egy feltétel nélküli spot euró-eladás és egy hosszú lejáratú devizaswap kombinációja.

Az első esetben a jegybank azt várja el, hogy az euró eladás összegének felével csökkentse a kereskedelmi bank a rövid külföldi forrásait, vagyis a bank az MNB-től kapott devizaösszegből részben az éven belül lejáró külföldi forrását fizesse vissza. A devizatartalék csökkenni fog, de a feltételesség miatt a rövid külső adósság is, és ezzel a tartalékigény is. Ennek következtében a devizatartalék szintje továbbra is megfelel majd a leginkább figyelt, úgynevezett Guidotti-mutatónak – hívja fel a figyelmet Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Ennek lényege, hogy a devizatartaléknak legalább a rövid, éven belül lejáró külső adósságot fedeznie kell.

A második esetben a spot euró eladás és a hosszú devizaswap (a swap önmagában egy spot és egy azzal ellentétes irányú határidős konverziós ügylet egyidejű megkötése) együtt lényegében egy határidős euró-eladásnak felel meg. Ezzel a bank fedezi a kinyíló árfolyam-pozícióját, de a devizatartalék csak hosszabb távon, a devizaswap lejáratakor fog csökkenni. „Úgy véljük, hogy nem lesznek olyan limit-problémák, amelyek miatt külföldi tulajdonú bankok esetleg arra kényszerülnének, hogy mégis a devizapiacon vásároljanak devizát” – írja Kondrát Zsolt.

A jegybanki devizatartalék nagyjából 36 milliárd euró, az ország rövid lejáratú külföldi tartozása pedig 26-27 milliárd euró jelenleg, ami 10 milliárd eurós puffert jelent, így a teljes lakossági devizahitel-állomány 12-14 milliárd eurót kitevő egyösszegű konverziója a biztonságos szint alá vinné a Guidotti-mutatót. Más devizatartalék-mutatók is léteznek, és ezek közül a tranzakciós pénzmennyiséghez mért mutató a legszigorúbb jelenleg, ez csak 6 milliárd eurós puffert mutat. A hosszú devizaswap alkalmazása lehetővé teszi a jegybanknak, hogy időben elnyújtsa a devizatartalék csökkenését, ami azért fontos, mert jövőre mintegy 2-3 milliárd euróval emelheti a devizatartalékot, hogy lényegesen több uniós támogatás érkezik be, mint az állam devizában lejáró adóssága – emelte ki az MKB Bank elemzőe. Ezzel együtt egy újabb devizakötvény-kibocsátás, amire a gazdasági miniszter is utalt, biztonságosabbá tenné a devizahitelek kivezetését a jegybank szempontjából.

A jegybank mérlegében komoly változásokat okoz majd a devizahitelek kivezetése. A devizatartalék csökkenésével párhuzamosan jelentősen csökken majd a 2-hetes betét állománya is. A teljes deviza-átváltással mintegy 4000 milliárd forintnyi likviditást von ki a jegybank, de a Növekedési Hitelprogram és az esetleges további állami devizaforrás-bevonás időközben ezzel ellentétesen hat. Ezzel együtt reális, hogy a jelenlegi 5000 milliárd forintról a 2-hetes betét állománya 2000 milliárd forint közelébe csökkenjen, ami segítheti a pénzpiaci hozamok normalizálását, közeledésüket a jegybanki alapkamathoz. Kondrát szerint a deviza-átváltás az MNB eredményét akár 400 milliárd forinttal is növelheti majd.

Összességében az MKB Bank szerint a jegybank által kínált eszköztár alkalmas arra, hogy úgy oldja meg a bankok várható hatalmas devizakeresletének a devizapiacon kívüli, tehát árfolyamhatással nem járó kielégítését, hogy közben a leginkább figyelt devizatartalék-szabályok sem sérülnek. A devizapiacon az elmúlt napokban a forint erősödött az euróval és a régiós társakkal szemben is, ami valószínűleg részben ahhoz köthető, hogy oldódtak a piaci szereplők körében a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos aggodalmak. A hivatalos bejelentés megtörténte után a forint már nem erősödött tovább, és Kondrát úgy véli, hogy a devizahitelek kivezetése kapcsán már nem is várható további felértékelődés.

Világgazdaság Online-->