Veszélyes a forint folyamatos gyengülése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUtoljára az év elején volt 300 forint alatt az euró árfolyama, és egyre inkább úgy tűnik, hozzá kell szoknunk a néhány évvel ezelőtt ijesztően gyengének gondolt szintekhez. Ilyen hosszú ideig soha nem volt 300 forint felett az euró, és már a kormány sem számol azzal, hogy sokat erősödne a deviza.
Korábban csak a pénzügyi válság közepette – 2009 tavaszán – és az euróövezeti adósságválság legmélyebb időszakaiban, 2011-ben tapasztalhattunk hónapokig a mostani 310–315-ös szintekhez hasonlóan gyenge árfolyamot. Igaz, akkor pánikszerűen adták el a forintot a befektetők, amihez a végtörlesztés vagy az IMF-fel folytatott vita is hozzájárult, most viszont lassan csordogál a kurzus a 2011. január 5-i 324-es történelmi mélypontjához.
Elemzők szerint reális, hogy a forint új történelmi mélypontra zuhan az euróval szemben a következő hónapokban. Ehhez nem kell más, mint az ukrán válság felerősödése vagy a Federal Reserve monetáris politikájának szigorodása, de a devizahitelek átváltása is kiválthatja a forint további esését. A forint két éve tartó, majdnem töretlen leértékelődését az is gyorsította, hogy a Magyar Nemzeti Bank ebben az időszakban 490 bázisponttal, 2,1 százalékos rekordalacsony szintre csökkentette a kamatot.
Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője szerint öt éve látható a gyengülő trend a forint árfolyamában. Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban a kilengések jelentősen csökkentek. „Egy-egy forintleértékelődés után egyre kisebb korrekciók következtek, elsősorban ez az oka annak, hogy év eleje óta nem láttunk már 300 alatti árfolyamot” – magyarázta. „A gyenge árfolyam az exportőröket ugyan jelentősen segíti, de visszaveti a fogyasztást, és nehéz helyzetbe hozza a devizában eladósodottakat, a bankrendszert és az államháztartást” – emelte ki Gabler. Szerinte az egész ország számára a forint esése összességében negatív.
„Az export euróban mérve is igen gyorsan, 6-8 százalékkal nőtt az elmúlt években, így nincs szükség arra, hogy devizaleértékelődésen keresztül is élénküljön. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás – melynek 35–40 százaléka importtermék – 11 éves mélypontról idén kezdett el idén lassan bővülni” – fejtette ki az elemző. Magyarországon a nettó jövedelmek az Európai Unió országai közül a negyedik legalacsonyabb szinten állnak, így a versenyképesség javítása nem a bérek további leértékelésében keresendő – vélekedett Gabler.
A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk kérdésére közölte, hogy a forint gyengülése pozitív hatással van a hazai vállalatok versenyképességére. A gyengébb forint kedvez azoknak a cégeknek, amelyek külföldön értékesítik termékeiket, és versenyelőnyük keletkezik a hazai piacra termelő vállalatoknak is, mert a gyengébb forint megdrágítja az importot.
Az államadósság miatt is gond a gyenge forint. „Az adósság 40 százaléka továbbra is devizában denominált, így egy 1 százalékos leértékelődés a GDP-arányos államadósságot 0,3 százalékponttal emeli meg” – mondta Balatoni András. Az ING vezető elemzője szerint „hazánk továbbra is az túlzottdeficit-eljárás szélén táncol, így ismét szégyenpadra kerülhet az adósság átértékelődése miatt.”
Az MNB nem aggódik
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint nincs baj a jelenlegi árfolyammal. Lapunk kérdésére a jegybank közölte: stressztesztjeik szerint a jelenleginél jóval gyengébb árfolyamszint mellett sem keletkezne érdemi likviditási és tőkehiány a bankrendszerben. Szerintük a hazai pénzügyi piacokat azonban „kedvezőtlenül érintené egy gyors, nagymértékű, a fundamentumoktól jelentősen elszakadó árfolyam-leértékelődés, ami tartós leértékelődés esetén egyúttal az inflációs cél teljesítését is kockáztathatná, így az nemkívánatos a jegybank számára”.
