Fordított áfa kérdőjelekkel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem érkezett az Európai Bizottság felé kérés arra, hogy a fordított áfa rendszerét kiterjessze az állam a munkaerő-kölcsönzőkre is – értesült a Világgazdaság. A lépés brüsszeli jóváhagyást igényel, ezt korábban Magyarország a gabonák és olajos magvak kereskedelmében megkapta, a kormány többi kérését azonban elutasították.
A fordított áfa kiterjesztéséről szóló javaslatot az adótörvényekkel együtt fogadta el az Országgyűlés november 18-án, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkor lapunknak azt jelezte: a kérelem benyújtása „már folyamatban van”.
Pedig a szektor tisztulásához az áfafizetés változtatása nagyban hozzájárulhat. Kormányzati számítások szerint akár 30-35 milliárd forintos plusz bevételt is hozhat az áfaelkerülési kiskapuk bezárása miatt. A Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) ennél is optimistább: Dénes Rajmund szerint a szektor tisztulásával ez az összeg akár a 40-45 milliárdot is elérheti.
A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül évente nagyjából 100 ezren, a diákmunka-szövetkezeteknél 130 ezren vállalnak munkát az MMOSZ felmérése szerint. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai azt mutatják, hogy a nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők száma tavaly országos szinten meghaladta az ezret. A szövetség azonban úgy véli, ezeknek legalább az egyharmada legalább nem működő, fiktív vállalkozás, legalábbis erre enged következtetni, hogy a néhány évvel ezelőtti tagtoborzás során számos cégnek nem hogy internetes honlapja nem volt, de még vezetékes telefonszámot sem sikerült kideríteni – közölte Dénes.
A munkaerő-kölcsönzők száma az utóbbi két évben nőtt meg ugrásszerűen, miután egy törvényi változás 2012-ben lehetővé tette e cégek bevonását az őrzés-védés területén is. A közül a cégek közül többnek azonban kizárólag a „bevételoptimalizálás” volt a célja, nemhiába végzett a NAV 2012-ben 213, 2013-ban 375, idén pedig november végéig 447 ellenőrzést végzett körükben. Ezek 86, 89, illetve 88 százalékában állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. A megállapított adókülönbözet, illetve bírság összege egyre nagyobb: 2012-ben összesen mintegy 4, 2013-ban 6,5, idén eddig már több mint 8,6 milliárd forintra rúgott.
Mint Ottó Csaba, a veszprémi székhelyű Man at Work ügyvezetője hangsúlyozza: a munkaerőt kölcsönző cégeknek is komoly felelősségük van az átlátható piaci működésben. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a munkaerő-kölcsönzőn keresztül legálisan nem lehet olcsóbb a foglalkoztatás. Az esetleges fekete foglalkoztatás negatív munkaügyi és adózási következményei pedig a kölcsönvevőt is terhelik – hívta fel a figyelmet lapunkban már korábban Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajogi és HR-vezetője.
Az MMOSZ mellett a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége és a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége is üdvözli a fordított áfa bevezetését. Meggyőződésük ugyanis, hogy az a tisztességes piaci szereplők számára lehetővé teszi, hogy ne kerüljenek kedvezőtlenebb versenyhelyzetbe a munkaerő-kölcsönzői piacon jelenlévő ügyeskedőkkel szemben. Az érdekképviseletek a minimális szolgáltatási díj bevezetését is javasolták az ágazatban a közvetített munkaerő létbiztonságának és a piaci szereplők tisztességes működési feltételeinek biztosítása érdekében, erről azonban egyelőre nem született döntés.
Kvalifikált munkaerőt is kölcsönöznek
A munkaerő-kölcsönzés, ez a Magyarországon hivatalosan 2001-jétől létező atipikus foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben: az MMOSZ szerint az összes kölcsönzött dolgozók majdnem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fennmaradó több mint 30 százalék főként a service és call centerekben dolgozik, ám felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, a kereskedelem, a logisztika és a pénzügy területén.
