Jöhetnek a végig fizetős autópályák

Zökkenők nélkül ment át az Országgyűlésen a jövő évi költségvetés tervezete, a kormányzatnak még nagyobb engedményeket se kellett tennie azért, hogy a parlamenti frakciók megszavazzák a büdzsétervet. A benyújtott verzióhoz képest a számokban nincs érdemi változás – összesen pár száz milliárd forintot mozgattak meg a képviselők, azt is a kormánnyal egyeztetve. A legnagyobb átrendezést a közfelháborodásra visszavont adóemelések okozták: az internetadó bevezetése, illetve a cafeteria terhének megemelése a végül elfogadott verzióhoz képest 50 milliárd forinttal nagyobb bevételt hozott volna. Más kérdés: a 17 ezer milliárd forintot meghaladó kiadási főösszeghez képest érdemi változást ez se jelent – a kiesés a hiányt lökte volna 900 milliárd forint fölé, de végül ezt a tartalékok csökkentésével, és pár kiadás előrehozásával el lehetett kerülni.

Néhány intézkedés hatását azonban nem sikerült átvezetni a számokon. Így például a költségvetéssel együtt megszavazták a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét jelentő tagdíjfizetési szabályt is – ám az emiatt várható transzfereket és bevételeket nem írták bele a büdzsébe (Igaz, a korábbi elképzelésekhez képest némi mentsvárat ad, hogy ha márciusig sikerül mindenkit rávenni a fizetésre, megúszható a felszámolás - ezért a bedőlések szülte kényszer-visszatérésekből származó bevételt is nehezebb becsülni). Érdekes az útdíjbevételek tervezése is: a számokból elvben a teherautós díjak 10 százalékos emelése, illetve változatlan matricaár és -rendszer következne, valójában azonban az e-útdíjat 5 százalékkal növelték, miközben fizetőssé tették az eddig ingyenes elkerülő szakaszokat, és bevezették a megyei matricákat. Utóbbi módosítás hatása azonban nem látszik a most elfogadott számokon (az is kérdés, hogy az intézkedés többletbevételt vagy kiesést hoz-e, hiszen sokkal többen kell hogy fizessenek sokkal kevesebbet).

Időközben a gazdasági helyzet is megváltozott. A költségvetés benyújtása óta meredeken estek az olajárak, és váratlanul alacsony lett az inflációs ütem. Márpedig a tervezett 1,8 százalékosnál alacsonyabb infláció kellemetlen bevételkieséssel járhat. Erre is célzott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, amikor ismertette a testület véleményét. A KT szerint az alacsonyabb infláció, a kisebb növekedés, az ukrán válság és a vagyonértékesítésből várt 170 milliárdos, nem alátámasztott bevételek jelentik a jövő évi büdzsé legnagyobb kockázatait.

A kritikák azonban nem igazán hatották meg a kormányzatot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csupa pozitívumról beszélt a büdzsé elfogadását követő sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy végül a KT is rábólintott a tervre. A deflációs kockázatról azt mondta: az árcsökkenés mindenkinek jó.

Varga szerint a jövő évi költségvetés a kormány három céljának elérését szolgálja: a családok segítését, a munkahelyteremtését és a gazdasági növekedést. Hangsúlyozta, hogy a büdzsé megőrzi az eddigi eredményeket, hiszen jövőre is lesz családi adókedvezmény, és nem emelkedik a rezsi. Igaz: az alacsonyabb olajárak miatt elvben újabb rezsicsökkentés jöhetne, miközben a kétgyermekesek adókedvezménye 2016-tól és fokozatosan emelkedik csupán - korábban gyorsabb duplázásról volt szó.

A költségvetés a változatlanság miatt alapvetően a kormányzati szándékokat tükrözi: ez az idei év meghosszabbítását jelenti. A bürokráciacsökkentés egyelőre nem látszik a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak létszámán (kismértékű a bővülés összességében). A nemzetgazdasági miniszter ismertetése szerint a bürokráciacsökkentés most azt jelenti majd, hogy rövidülnek az ügyintézési határidők, míg 2016-tól jön majd az állami rezsicsökkentés, amikor mérséklik az eljárási díjakat és eltörölnek néhány felesleges szabályt. Karcsúsításról azonban egyelőre nincs szó, bár továbbra is magas az állami kiadások aránya - a GDP 50 százalékát közelíti - , ami jelentős versenyképtelenségi tényező.

Varga szerint a következő év is a családok megerősítéséről szól, hiszen az elszámolás és a forintosítás miatt csökken a devizahitelek törlesztő részlete, a pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók béremelést is kapnak. Igaz, a többi ágazatban nem változik a kereset. A miniszter pozitívumként emelte ki, hogy "az állam kevesebbet költ a segélyekre, mert többet akar jövedelemben visszaadni az embereknek." Államtitkára, Banai Péter Benő azért hozzátette: a vita során 13 milliárd forinttal megemelték a keretet - amely azonban így is kisebb lesz az ideinél. A szociális keret államháztartási szinten 933 milliárd forintról 900 milliárd forintra csökken. (Igaz: a közmunkára ennyivel többet fordítanak.) Kevesebb jut családi pótlékra, gyesre is – összességében közel 20 milliárd forinttal az ideihez képest. A legnagyobb megtakarítást azonban a korhatár előtti nyugdíjasoknál éri el a kormány: a rendszer szigorításával csak jövőre több mint 30 milliárdot spórol az ideihez képest.

A jövő év nyertese a sport lesz, a terület soha nem látott támogatást kap, ami 25 százalékkal nagyobb az ideinél is. A 122 milliárdos összesített keret jelentős részét persze továbbra is a fejlesztések teszik ki, a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukcióját is magába foglaló, a tervek szerint 2017 végén befejeződő Nemzeti Olimpiai Központ fejlesztése jövőre igazán beindul: az idei alig 20 milliárdos keret több mint a kétszeresére emelkedik.