Jóval a cél alatt alakult az infláció

Tavaly átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, amire a piacgazdaság kialakulása óta, sőt, még az előtt sem volt példa évtizedekig. Decemberben elemzők szerint 0,5 százalékkal mérséklődhetett a fogyasztói árindex egy év alatt, és jövő tavaszig valószínűleg negatív tartományban marad az index. (A KSH szerdán teszi közzé a tavalyi inflációs adatokat.) A tartósan alacsony árak miatt felvetődik a kérdés, hogy az MNB-nek érdemes-e felülvizsgálnia a 3 százalékos célját. Évekig éppen a magas infláció volt probléma.

Az MNB azt közölte lapunkkal: "az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció stabilan az árstabilitásnak megfelelő inflációs cél körül alakul. A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célja hitelesen tölti be ezt a nominális horgony szerepet. Az inflációs várakozások hosszú időt követően a cél köré mérséklődtek, a jegybank feladatának tekinti, hogy a várakozásokat a cél körül rögzítse. Az inflációs cél csökkentése jelenleg nem időszerű, egy deflációs külső környezetben az inflációs várakozások mérséklődésével járhat, ami növelhetné a defláció kialakulásának a kockázatát. Az inflációs cél csökkentése az euróövezethez való csatlakozás közeledtével válhat időszerűvé."

„Alapvetően nagy híve vagyok annak, hogy Magyarországon csökkenjen az inflációs cél, de nem most kell ezt meglépni” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. „Nem szabad akkor mérsékelni az inflációs célt, amikor éppen nem tudjuk teljesíteni, mert túl alacsony a pénzromlás üteme” – fejtette ki a közgazdász. „Hitelességi veszteség lenne, ha az alacsony infláció miatt most csökkenne a 3 százalékos inflációs cél” – vélekedett Balatoni András.

Ráadásul most a kép sem teljesen tiszta. „Számos egyedi hatás befolyásolja most Magyarország inflációs pályáját” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza, utalva a rezsicsökkentésre. Az inflációs várakozások csak most kezdtek el 2-3 százalék között stabilizálódni, vagyis nem szabd elsietni a cél csökkentését – vélekedett az elemző.

Közgazdaságilag indokolt, hogy a felzárkózó országokban kissé magasabb legyen az inflációs cél, mint a fejlett gazdaságokban, mostanra azonban nem igazán jelentős Magyarországon a magasabb növekedésből származó inflációs többlet – emelte ki a Balatoni András. A reálgazdaság felzárkózásával együtt jár a valuta reálfelértékelődése, emiatt szoktak magasabb inflációt engedni a felzárkózó országok. (A reálfelértékelődés következtében egy egységnyi hazai valutáért itthon kevesebb árut lehet megvásárolni, mint ugyanannyit külföldi valutára váltva külföldön.) Az eurózónában 2 százalék az inflációs cél, és a régiónkban sehol sem olyan magas, mint Magyarországon – fejtette ki Balatoni. Nálunk magasabb növekedési potenciállal rendelkező régiós országokban is alacsonyabb az inflációs cél, vagyis mindenképpen indokolt lehet a csökkentés Magyarországon – vélekedett az ING elemzője.

Lengyelországban stabilabbak az inflációs várakozások, és a pénzromlás üteme egy évtizedet a cél közelében mozog. Németh Dávid szerint Magyarországon azonban más a helyzet, hiszen itt csak két éve alacsony az infláció, ráadásul 2013-ban a rezsicsökkentés nélkül még magasabb lett volna 3 százaléknál az éves drágulás. Tavaly azonban már a szabályozott energiaárak mérséklése nélkül is jóval cél alatt lett volna az infláció – vélekedett.

Balatoni András szerint első lépésként 2,5 százalékra kellene mérsékelni az inflációs célt, lassan pedig közeledhetünk a 2 százalékhoz. Azzal az indokkal azonban nem szabad ezt a lépést megtenni, hogy nem tudjuk elérni a kitűzött 3 százalékot, mert az erodálnál az inflációs cél hitelességét. „Most nem szabad módosítani, mert az egy spekulációs hullámot gerjeszthetne, amely szerint Magyarország csökkenti a célt, ha nem tudja elérni, ez pedig deflációs aggodalmakat válthatna ki” – mondta Balatoni András. Német Dávid úgy vélte, hogy az inflációs folyamatok alapján egyre biztatóbb alapja lesz a cél csökkentésének, de ezt nem szabad elkapkodni.

A kamatot is befolyásolná a cél változtatása

Idén az alacsony olajárak miatt lesz 1 százalék alatt a fogyasztói árak emelkedési üteme, a belső kereslet növekedésének inflációgerjesztő hatását az alacsony olajárak ellensúlyozhatják. „Meg kell nézni majd, hogy az egyszeri hatások kifutása után mekkora lesz az infláció” – emelte ki a K&H elemzője. Németh Dávid szerint azért is érdemes még várni a cél csökkentésével, mert az alacsonyabb cél korábbi kamatemelés lehetőségét vetné fel, ez pedig nem lenne jó.