BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Óriási meglepetés - Meddig zuhanhatnak még az árak Magyarországon?

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Az árak csökkenése önmagában nem meglepetés, de az esés mértéke igen: az elemzők korábban legfeljebb 0,5 százalékos csökkenést vártak.

Novemberben 0,7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, ami már akkor is rekordalacsony értéknek számított. Ehhez képest az elemzők arra számítottak, hogy kisebb lesz az áresés üteme az év utolsó hónapjában, ehhez képest a 0,9 százalékos adatóriási meglepetés.

A maginfláció is tovább süllyedt: a szezonálisan kiigazított árindex 0,8 százalékos növekedés mutatott decemberben az előző év azonos időszakához képest, amelyre a novemberi 1,2 százalékról esett.

A háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője szerint még hónapokig maradhat a defláció. A szakértő úgy véli: nem hozott meglepetést a decemberi inflációs adat, hiszen az olajárak meredek zuhanása előrevetítette, hogy 2014 utolsó negyedévében már nem fogunk látni pozitív előjelű értéket. A tavalyi év utolsó hónapjában látott értéket nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.

Az idei év nagy kérdése szerinte, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint. Ez a folyamat lesz az egyik meghatározó eleme a 2015-ös évnek az infláció szempontjából. Továbbá az is kérdéses, hogy az alacsony üzemanyagárak hatással lesznek-e más fogyasztási cikkek árára, mint például az élelmiszer. Várakozásaik szerint 2015-ben sem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket.

Az MNB decemberi inflációs jelentésében megfogalmazott két alternatív forgatókönyvet. Úgy tűnik, hogy ez a két szcenárió, azaz az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés nagyobb valószínűséggel fogja formálni az idei évet, mint a jegybank által alappályaként felvázolt eset - véli az elemző. Az inflációs jelentésben úgy fogalmaz a Monetáris Tanács, hogy ezen események bekövetkezése „a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Az Erste elemzői úgy vélik, hogy márciusban, amikor közzéteszi az MNB a friss inflációs előrejelzését, változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek beszélt arról: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz - tette hozzá.

Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.

Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon.

A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.

Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző.

A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal csökkentek.

Az élelmiszerekért átlagosan 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9 százalék), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1 százalék) és a sajt (1,1 százalék) ára. Nőtt a tojás (2,9 százalék), valamint az étolaj (1,8 százalék) ára.

A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott.

Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4 százalékkal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek,járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

12 hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6 százalék), az étolaj (5,2 százalék), az idényáras élelmiszerek (4,5 százalék), valamint a liszt (3,9 százalék) ára. Drágult többek között a tojás (3,9 százalék), a csokoládé, kakaó (1,7 százalék) és a tej (1,2 százalék).

A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.

Az egyéb cikkekért 4,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1 százalékkal mérséklő
dött.

A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (5,4 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez viszonyítva.

Az NGM az adatokra reagálva az egyre erőteljesebb üzemanyagár-csökkenés hatását emelte ki.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek