Tavaly a II. világháború óta a legtöbben kényszerültek távozásra
Kvótarendszerrel enyhítené az ENSZ egyes európai országok bevándorlás miatti terhetit. António Guterres, a világszervezet Menekültügyi Főbiztosságának vezetője erről Stockholmban beszélt a napokban. A helyszín nem véletlen: Svédországban a legmagasabb az egy főre jutó menekültek száma, amely ráadásul tovább nőhet, mivel a kormány két éve úgy döntött, automatikusan tartózkodási engedélyt biztosít a szíriai menekültek számára.
Afganisztán és Szomália mellett a polgárháború sújtotta Szíriából távoztak tavaly a legtöbben: az ENSZ számításai szerint az 51,2 millió, lakhelyét háború vagy üldöztetés miatt elhagyó fele ebből a három országból kényszerült távozni. Az ötvenmilliót meghaladó szám egyébként a legmagasabb a II. világháború óta. Európában tavaly több mint 276 ezren kértek menedéket, ez 138 százalékos növekedés az előző évhez képest – közölte januárban az Európai Parlament előtt az Európai Bizottság illetékes tagja.
Szíriából érkeztek a legtöbben Európába is: az Eurostat legfrissebb, 2013-as adatai szerint csaknem 47 ezren kértek menekültstátuszt a polgárháború sújtotta országból. A második helyen Oroszország szerepelt 35 ezer menekültkérelemmel, afgánok 21 ezren érkeztek. Hasonló problémát jelent Európa számára a Földközi-tenger térségéből – elsősorban Észak-Afrika felől – érkezők áradata. Az ő számuk is jelentősen megnőtt: tavaly 207 ezren a vízen próbáltak eljutni Európába, több mint háromezren az út során eltűntek vagy meghaltak.
Az európai határőrizet számára azonban nem ez az egyetlen kihívás: a Közel-Keleten erősödő iszlamista mozgalmakból is több ezren érkeznek Európába – igaz, jó részük uniós állampolgár, akik a kiképzés után térnek vissza hazájukba. Ennek ellenére egyelőre nem várható, hogy az országok hírszerzői szorosabbra fűzzék együttműködésüket – az IntCen ügynökség hatáskörének kiterjesztése a januári párizsi merényletek után merült fel, ám az EUobserver értesülése szerint a tagországok elvetették ezt.
Az EU-nak ezen túl sem sikerült eddig hatékonyan kezelnie az illegális bevándorlás problémáját, holott a kérdés évek óta napirenden van, legyen szó fegyveres konfliktusok miatt, vagy gazdasági okokból menekülők integrálásáról.
A menedékkérők száma jelentősen emelkedett Magyarországon is, ahogyan az elfogott illegális bevándorlók száma is. Januárban első felében maximum 400 körüli elfogást regisztráltak, a hónap második felében viszont egyre több illegális bevándorlóval szemben intézkedtek. Január 30-án már 1413 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök, február első nyolc napjában pedig már csaknem 11 ezret.
Hasonló, ám nagyságrendekkel nagyobb problémákkal küzd több dél-európai ország is – igaz, az új görög kormány épp a napokban döntött a török határon a menekültáradat megakadályozására felhúzott „vasfüggöny” eltávolításáról.
A megoldatlan kérdés
Az elmúlt hónapokban felerősödött, jórészt Magyarországot, Ausztriát és Németországot érintő koszovói menekültáradat hátterében sem fegyveres konfliktus, hanem gazdasági problémák állnak. A hét éve függetlenné vált ország az egyetlen nyugat-balkáni állam, amelynek polgárai vízummal léphetnek be az EU-ba, polgárainak menekültkérelmét ugyanakkor nem fogadják el az unióban, emiatt nőtt meg az illegális bevándorlás. Brüsszel és Pristina egymásra mutogat az ügyben, közben több mint ötvenezren hagyták el Koszovót.
