NATO-ország erőművét érte dróntalálat – elképesztő módon tálalták, vésztanácskozást tartanak

Lángokban áll Oroszország egyik legfontosabb olajközpontja, ez a hír került a világcímlapokra szerda délelőtt, háttérbe szorítva egy másik ezzel szorosan összefüggő eseményt. A balti országok sajtója azonban nem tehette meg, hogy ne számoljon be róla: nem csak az orosz Uszty-Luga kikötőt érte találat, drónok Észtország és Lettország légterébe is berepültek, sőt egy erőművet találat is ért. Berepülés, károk az orosz–ukrán háború kapcsán estek korábban is NATO-tagországokban, ez azonban az első eset, hogy energialétesítményt ért találat. Hogyan tálalja a helyi politika és sajtó az incidenst, önmagában is érdekes.

A nagy kép: miközben Moszkva olajbevételei négy éve nem voltak ilyen magasak – hiába a nyugati szankciók és a Magyarország elleni ukrán gáz- és olajblokád –, Kijev az utóbbi év legnagyobb légitámadását intézte  Oroszország legnagyobb balti-tengeri olajkikötője ellen.

Uszty-Lugából a múlt hónapban napi 450 ezer hordó indult el a múlt hónapban, azóta talán még több is, az okozott károk azonban nem okoztak különösebb aggodalmat külföldön: a Brent olaj ára még esett is majd 5 százalékot, 100 dollár alá, mert a világ nem a kelet-európai marakodásra figyel, hanem a hírekre, amelyek szerint Washington igyekszik lezárni az iráni konfliktust.

Európa nem teheti meg, hogy nem figyel, már csak azért sem, mert jövőjét Ukrajnára tette fel, ezúttal pedig azért sem, mert a balti országok hatósági közlése szerint több drón lépett be Észtország és Lettország légterébe Oroszország felől szerda reggel. Ezzel vezeti be cikkét a Bloomberg, történt azonban egyéb is.

A visszafogottság a helyi lapokra is jellemző – illetve egy különös fajtája. 

Az oroszok már a kéménynél vannak... vagy nem is az oroszok?

A legnagyobb észt hírportál, a Delfi már főhelyen hozott cikkének címében is jelenti, hogy „egy Oroszország légteréből érkező drón eltalálta az auverei erőmű kéményét”.

Aki a címnél befejezi az olvasást, „ejnye no, az oroszok már az észteket is lövik” gondolattal, az komoly hibát követ el. Lényeges információkról marad le.

– idézik Margo Pallosont, az észt biztonsági rendőrség főigazgatóját. Megtudjuk azt is, hogy az észt kormány szerda reggel rendkívüli ülést tart. 

Senki sem tűnik nagyon haragosnak, de az oroszok biztos hibásak

Litvániában ugyancsak a Delfi a legnagyobb portál, nem csoda hát, ha hasonlóak a címek: náluk is zuhant le és detonált robbanóanyaggal felszerelt drón a kraslavai kerületben, egy másik drón pedig „tett egy kanyart és Oroszországba repült”.

Az észt hatóságok azt is közlik – konkrétan Astrid Asi főügyész –, hogy „a jelen információk szerint a drón nem Észtországot célozta”. 

Azért a Delfi cikke a „háttérről” sem feledkezik meg: Ukrajna ma éjszaka Uszty-Luga kikötőjét támadta, március 24-én este és március 25-én éjszaka ukrán dróntámadásokat jelentettek a leningrádi régióban. Ezt követi a magyarázat: a hibás Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát. 

Nincs itt semmi látnivaló, kérem, már ami az ukránokat illeti. A tudósításokban nem is szerepel, hogy ukrán drónokról lett volna szó, de ha egy régiót záporban támadják az ukrán drónok, és az észteknek információik is vannak, akkor ugyan mi lehetett volna? A beszámolók alapján ugyanakkor vannak olyan oldalak – lásd például lenti videónkat –, amelyek egyértelműen orosz drónok támadásáról számolnak be.

Az eset eltér a korábbi incidensektől, amelyekkel rendszerint Oroszországot vádolták, időnként hatalmas vehemenciával. Nagy szerencse, hogy egyik ilyen esetet sem értékelték NATO-tagország elleni támadásnak, különben Európa egésze nagy bajba kerülhetett volna, és ez a veszély a továbbaikban is fennáll, miközben folyik a készülődés, fegyverkezés és uszítás. 

A tavaly szeptemberi lengyelországi incidens – az első eset, amikor egy NATO-tag légterében orosz repülőeszközöket lőttek le. Az esetre a régióban zajló, ukránok elleni orosz légitámadás közben került sor, és a lengyeleknél és másutt is óriási riadalmat keltett. Két nappal ezt követően egy vezérkari forrás azzal dicsekedett el: az ukrán zavarótechnológia olyan sokat fejlődött, hogy már sokkal könnyebben tudják eltéríteni az orosz repülőeszközöket. 

Ami a jelenlegi balti eset kezelését illeti: nagyjából tudunk mindent. A kár nem nagy, emberek nem sérültek. A NATO figyelmét milyen tényezők megjelenése kelthetné fel, ezt nehéz kitalálni, miután négy éve egy NATO-tag fő gázimportvezetékét robbantották fel következmény nélkül az ukránok, idén NATO-tagok fő olajvezetékét zárták le – lásd olajblokád –, maradék gázösszeköttetésüket pedig folyamatosan támadják.