Tudnánk nagyon egyszerű szabályokat alkotni, de nem tehetjük meg, mert akkor „elővesz bennünket” az unió, és kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk – mondta Kovács, aki szerint ezért nem tudnak eleget tenni sokszor azoknak a piacról érkező jogos elvárásoknak, amelyek egyszerűsítést kérnek.
A közbeszerzési törvény kicsit hosszabb lesz, mint a mostani hatályos, részben azért is, mert van egy új irányelv a koncessziókra vonatkozóan, így megnövekedett a terjedelem is.
„Eleget szeretnénk tenni a rugalmasság elvének. Akinek bevált a korábbi szigorú eljárásrend, az alkalmazhatja, de lesz egyszerűbb módszer is az ajánlatok értékelésére” – hangsúlyozta a főosztályvezető. Szerinte a vállalkozások bekapcsolódását, ajánlattételét segítheti az egyszerűsíts. Ez azt jelenti, hogy nem kell majd a jövőben mindenféle igazolásokat, nyilatkozatokat benyújtani. Csak a legjobb ajánlatot tevőknek kell majd bekérni az igazolásokat – akik közül vélhetően kikerülnek a nyertes –, hogy ténylegesen rendelkeznek-e a referenciákkal, szakemberekkel, amelyek szükségesek. Hozzátette, próbálnak rövidíteni a közbeszerzési eljárásra vonatkozó határidőket.
Kovács László kiemelte, hogy a vállalkozói szférából sok olyan jelzés érkezett, amely szerint a közbeszerzési eljárások azért problémásak, mert maguk az eljárások nincsenek megfelelően előkészítve. Ezrét az új törvényben nagyon komoly szabályrendszer készül arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnek milyen elveknek kell megfelelni.
Arra a felvetésre, hogy a magyar közbeszerzéseket sokszor külföldi vállaltok nyerik, úgy reagált, hogy próbálják a magyar kkv-kat segíteni, de a közbeszerzési törvény nem a legalkalmasabb erre. Az Európai Bizottság ezt a törvényt folyamatosan nézi. Kiemelte, hogy a bizottság kifogásolta, hogy a kkv-kat helyezték előnybe, amit „ki is kellett vennünk a törvényből, amikor kötelezettségszegési eljárást lebegtettek”.
