Magyar gazdaság

Erőre kaphat a hitelezés az eurózónában

Nagy lendületet vett az Európai Központi Bank (EKB) hitelprogramja: a bankoknak szánt alacsony kamatozású hosszú lejáratú célzott kölcsön (TLTRO) igénylésének harmadik körében az eurózóna pénzintézetei összesen 97,8 milliárd eurót vettek fel a jegybanktól.

A Bloomberg elemzői felmérése összesen 40 milliárd eurót jelzett előre, miután a tavalyi első két körben a vártnál szűkebb kereslet mutatkozott. A válság során bedugult hitelezés fellendítését célzó programot tavaly júniusban jelentette be Mario Draghi, az EKB elnöke, és szeptemberben indult be; az első két körben még az alaprátánál 0,1 százalékponttal magasabb kamat mellett juthattak innen forráshoz a bankok – el is maradt az igény a várttól –, mostanra azonban már az irányadó 0,05 százalékos refinanszírozási ráta érvényes rá.

A TLTRO keretében felvett kölcsönből a bankok vállalati és lakossági hitelt nyújthatnak (jelzáloghitelt azonban nem), jogosultságuk attól is függ, hogy mennyit helyeznek ki belőle (ha adott ideig csak parkoltatják a pénzt, akkor lejárat előtt vissza kell fizetni). A most lezárult körben 143 pénzintézet kívánt élni a lehetőséggel, a Reuters értesülése szerint különösen aktívak voltak a nagy olasz bankok. Az ECB még öt menetben nyújt ilyen hitelt 2016 végéig, a lejárat a felvétel időpontjától függetlenül minden esetben 2018 szeptembere.

Az eurózóna banki hitelezésének 2012 májusa óta tartó csökkenése lassan véget ér – foglalták össze a helyzetet elemzők, emlékeztetve arra is, hogy az Európai Központi Bank adatai szerint januárban az egy évvel korábbinál már csak 0,1 százalékkal kevesebb hitelt helyeztek ki a vállalatokhoz és a lakossághoz.

Athén: szűkül a likviditás

Az EKB kormányzótanácsa újabb 400 millió euróval növelte a görög hitelintézetek által igénybe vehető rendkívüli likviditási keretet (ELA), holott az athéni jegybank 900 millió eurót kért – tudta meg a Bloomberg. A görög bankok február óta el vannak vágva az EKB finanszírozási műveleteitől, csak a hazai jegybankon keresztül igénybe vehető ELA-hoz fordulhatnak. Ez utóbbit az EKB hetente felülvizsgálja, nehogy a bankok végső soron a görög kormányt finanszírozzák rajta keresztül. A mostani növeléssel az ELA mintegy 70 milliárd euróra hízik, és hírügynökségi értesülések szerint a görög bankok számára még 3 milliárd euró áll benne rendelkezésre. A kormánynak ma több mint 2 milliárd eurónyi adósságszolgálatot kell teljesítenie, a hónap végéig pedig ki kell fizetni az állami szektorban esedékes béreket, valamint a nyugdíjakat. Amióta elakadt a mentőcsomag utolsó részletének a folyósítása, a kormány részben a bankokkal felvásároltatott kincstárjegyek kibocsátásával fedezi készpénzszükségletét.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek