Kína tavaly októberben jelentette be az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozását, amelyet a Világbank, illetve a meglevő Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), valamint bennük nagy befolyással rendelkező USA azonnal e szervezetek riválisaként kezelt. Kína ugyan leszögezte, hogy az AIIB a meglevő bankok legjobb gyakorlatát fogja követni, az egyre több jelentkező láttán azonban Jack Lew, az USA pénzügyminisztere legutóbb úgy fogalmazott: csak remélni tudja, hogy azok, akik a nevüket adják ehhez a szervezethez, biztosak annak megfelelő irányításában. A német, a francia és az olasz külügy-, illetve pénzügyminiszterek erre közös nyilatkozatban nyugtatták meg: azon fognak dolgozni, hogy az új intézmény a legjobb standardokat és gyakorlatokat kövesse. A helyzet kialakulásáért szakértők szerint az USA is felelős: a nagy feltörekvő országok jó ideje lobbiztak a Világbank, illetve az IMF olyan reformjáért, amely növelné szavazati súlyukat, ezt a G20-csoport 2010-es csúcstalálkozóján el is fogadták, de az USA – szemben számos európai országgal – mindmáig nem ratifikálta a megállapodást.
Az 50 milliárd dollár alaptőkével felálló AIIB-hez március végéig lehet alapító tagként csatlakozni, Peking az év elején arról számolt be, hogy már 26-an vannak, főleg ázsiai és közel-keleti országok. Japán, Ausztrália és Dél-Korea még nem szállt be, de a két utóbbi jelezte, hogy rövidesen döntenek erről. Az ADB-ben erős pozíciókkal rendelkező Japán szakértők szerint aligha lesz az alapítók között, de az élén álló Takehiko Nakao már úgy nyilatkozott, hogy a két fejlesztési bank szorosan együtt fog működni.
