Mégis nyer a földalapkezelő?

Tegnap tárgyalta, ma pedig elfogadta azt az FM-javaslatot a parlament, amelynek szavazását más formában április 14-én már egyszer elhalasztotta. A legtöbb kifogást a javaslat azon kitétele kapta, amely arról rendelkezett volna, hogy a nemzeti park igazgatóságok (NPI) helyett a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) hasznosítsa a védett, tehát nemzeti parki, vagy Natura 2000 besorolás alá eső földterületeket. A beterjesztő Földművelésügyi Minisztérium (FM) a felvetést azzal indokolta, hogy egységes földkezelést akar, mondván: semmi sem indokolja, hogy a különböző típusú állami földterületeket több különálló szervezet kezelje. Az Országgyűlés azután döntött a szavazás elnapolásáról, hogy az indítvány minősített többséget igénylő kitételei – így például a honvédelmi területek kezeléséről szóló részek - nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget.

A javaslatról ezután egyeztetést kezdeményezett a kormány az ellenzéki frakciókkal. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azonban múlt csütörtökön elfogadta a földművelésügyi tárca módosító javaslatát, amely lehetővé teszi a javaslat újbóli benyújtását a sarkalatos passzusok nélkül. A javaslat tehát a honvédelmi területek – például lőterek és a tárca kezelésében lévő erdők – kivételével rendelkezne a földek NFA-hoz utalásáról. Ezzel a nemzeti parkok kezelése mégis a földalapkezelőhöz tartozna, annak ellenére is, hogy a kormány illetve az FM által korábban korábban kommunikált cél nem valósulna meg, hiszen egységes földkezelésről nem beszélhetünk a honvédelmi területek nélkül. A döntést emiatt az ellenzék keményen bírálta, Schiffer András például „bohóckodásnak” nevezte, hogy a tárca egyeztetésre hívta az ellenzékieket, de javaslataikat nem vette figyelembe.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára úgy felelt: bár az egységes vagyongazdálkodás feltételeit egyszerre akarták megteremteni, most az első lépésére kerül sor, ezzel párhuzamosan pedig folytatódhatnak az egyeztetések. Leszögezte azt is: nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, a nemzeti parkok pedig megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. A beterjesztő szaktárca mindvégig hangsúlyozta: az, hogy az NFA-hoz kerül a földek kezelése, csupán technikai változást jelent, a nemzeti park igazgatóságok pedig továbbra is meghatározhatják a természetvédelmi szempontokat.

A védett területeket jelenleg kezelő nemzeti park igazgatóságok eddig szigorú környezetvédelmi feltételek mellett a hazai nemzeti parkok egy részét használatba adták gazdálkodóknak. A jelenleg az érintett földeket használó termelők szempontjából a kezelő változása valóban nem jelente sokat, ám a lejárt szerződéseket már nem a nemzeti parkok, hanem a Nemzeti Földalapkezelő kötné újra – a bírálók, így az ellenzék és egyes civil szervezetek szerint inkább üzleti és politikai, mint környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Tiltakoztak a zöldek is

Több zöld szervezet, így például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a napokban közös közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának döntése azt jelenti: akár egyszerű többséggel is az NFA-hoz kerülhetnek a nemzeti parki területek. A zöldek szakmailag teljesen alaptalannak tartják, hogy a kormányzat annak ellenére erőlteti a nemzeti parkok jogainak csorbítását, hogy nem valósulhat meg az általuk eddig kommunikált cél, vagyis az állami vagyon egységes kezelése. „Ez a lépés valóban a természetvédelmi rendszer jövőjére nézve rendkívül baljós tendenciát vetít előre” – tették hozzá. A természetvédők szerint ráadásul a törvény elfogadása visszafordíthatatlan károkat okozhat Magyarország természeti örökségében és ezért alkotmányellenes.