Csúcsra járt a dollár az ünnep után
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Alaposan belehúzott a dollár kedden a hétfői tőzsdei szünnap után: nyolcéves csúcsra kapaszkodott fel a jennel és egy havira az euróval szemben.
A friss amerikai adatok miatt erősödő kamatemelési várakozások támogatják az árfolyamot, amely hasznot húz az európai helyzetet befolyásoló görögországi bizonytalanságból és a megszorításokat ellenző spanyol pártok előretöréséből a vasárnapi helyi választásokon. A dollár és az új adatok azonban egyszázalékos esést váltottak ki a kereskedés során a New York-i börzén.
A dollár felívelését még segítette is, hogy kedden kiderült, az amerikai lakásárak húsz nagyvárosban márciusig egy év alatt öt százalékkal emelkedtek, a vártnál több lakóingatlant adtak el áprilisban, és hogy élénkülnek az üzleti beruházások is. Azt követően, hogy pénteken az inflációs mutató is sejteni engedte, a jegybank (Fed) immár valóban nem halogathatja sokáig a 2008-ban nullára levitt irányadó kamat emelését.
A maginfláció – amelyből kiszűrik az élelmiszer- és energiaárak változásának a hatását – áprilisban 0,3 százalékkal, éves szinten 1,8 százalékkal növekedett. Ugyancsak egy magadat, az üzleti beruházásokat tükröző szám keltett nagy figyelmet kedden. A védelmi és közlekedési eszközök (főként repülőgépek) nélkül számított tartós cikkek rendelési állománya egy százalékkal ugrott meg áprilisban a márciusi 1,5 százalék után.
A teljes mutató fél százalékkal, de az előzetes becslésnek megfelelően csökkent. Ám ez beleillik abba a képbe, amit a Fed vezetői is felvázoltak az első negyedévi átmeneti hatásokról, a téli időjárás, a kikötői sztrájkok és az erős dollár energiaipari hatásairól. Az első három hónapban csak 0,2 százalékkal bővült a gazdaság, s elemzők arra számítanak: a pénteken megjelenő második becslés azt jelzi majd, hogy inkább zsugorodott a bruttó hazai termék (GDP).
Most persze, hogy a dollár újra erősödik, ismét felmerül a tél végi kérdés, vajon az árfolyam nem fékezi-e a gazdaság növekedését a visszaeső exporton keresztül, nem kéne-e mégis várni a kamatemeléssel. A jegybank azonban az egész gazdaság teljesítményére figyel, s Janet Yellen elnök a hétvégén arról beszélt, hogy a gazdaság erőt gyűjt, ezért idén minden bizonnyal emelni kell a kamatot. Nem lehet kivárni, hogy a munkanélküliség és az infláció elérje a kívánt célt, mert túlfűtenék a gazdaságot. De a lakáspiac, a beruházási tevékenység és az energiaszektor – a csökkenő olajárak miatt – gyengélkedik még.
A jegybank alelnöke, Stanley Fischer úgy fogalmazott, hogy valóban vegyes képet mutatnak az adatok, s tőlük függ, mikor dönt a nyíltpiaci bizottság a kamat emelése mellett. De a testület nem kapkod, mert az esetleges emelés után nehéz lenne visszakozni, ha mégsem lódul meg a gazdaság, de túl sokáig sem várhat, mert túlhevíti a gazdaságot. A bizottságban idén nem szavazó clevelandi tagbanki elnök, Loretta Mester azt mondta: a júniusi ülésre is mindenre nyitottan ülnek be a tagok, s lassan ideje emelni. A piac azonban szeptemberi döntésre számít, amikorra a kép kitisztulhat.
Az amerikai gazdaságról alakuló véleményeket tovább árnyalta kedden a Conference Board fogyasztói bizalmi indexe, amely májusban 95,4 pontra emelkedett az áprilisi 94,3-ról, ami viszont nagy esést takart márciushoz képest. A felmérés szerint az amerikaiak a javuló munkaerő-piaci helyzet miatt derűlátóbbak, és ez bizonnyal nagyban befolyásolja a Fed döntéshozóit is.
