Így zuhannak össze az állami beruházások jövőre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források lehívása 2015-ben szinte teljes mértékben lezárul. A 2016-ra áthúzódó források mértéke minimális lehet, míg az új ciklushoz (2014-2020) kapcsolódó kifizetések előrejelzésünk szerint jövőre a GDP 2 százalékát érhetik el – véli friss elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. A költségvetési törvényjavaslat ennél magasabb forrásbeáramlással számol, amit az új ciklushoz köthető projektek felfutásának eltérő megítélése okoz.
A kormányzat előrejelzése alapján már jövőre eléri a források felhasználásának mértéke a 2014-2020-as ciklus - 100 százalékos lehívás esetén - várható átlagos szintjét. Az MNB várt alacsonyabb forráslehívás következtében kisebb lehet a törvényjavaslathoz képest az uniós források felhasználásához kapcsolódó önrész, ami kedvezőbb hiányt eredményez.
A támogatások teljes összege mellett kiemelt fontosságú, hogy az új ciklushoz köthető források mekkora része kerül az államhoz, illetve a privát szektorhoz – hívják fel a figyelmet. Az operatív programok céljai alapján az előző ciklushoz képest az állami transzferek arányának érzékelhető csökkenésére számít a jegybank. Ez a folyamat azonban csak a ciklus második felében teljesedhet ki, 2016-ban ez az arány még a 2007-2013-as időszakban tapasztalt értékhez lehet hasonló.
Az uniós tőkeforrások visszaesésének hatását a kormányzat a nagyobb volumenű állami beruházási projektek gyorsításával tervezi ellensúlyozni.
Elsősorban a kiemelt közúti projektekre koncentrálódik a beruházások gyorsításának programja, amely a GDP mintegy 0,7 százalékával növeli az uniós társfinanszírozáshoz nem kapcsolódó saját forrású beruházási kiadásokat a 2015. évi előirányzatokhoz képest. Az uniós források átmeneti nagyobb visszaesése miatt a kormány legalább az amortizáció szintjéig megemeli a beruházási kiadásokat.
