Juncker: nincs más lehetőség, mint a népszavazás
A hatalmas görög és uniós zászló előtt beszélő Juncker lényegében csak a görög felet hibáztatta azért, hogy idáig jutottak a dolgok, hosszan részletezve, mekkora tárgyalássorozaton vannak túl. Arra is célzott, hogy a görög kormány nem mindenről tájékoztatta megfelelően a lakosságot, például szerinte a hitelezői javaslatban nem kértek nyugdíjcsökkentést.
A szóban forgó reformcsomagban szerepelt egyebek közt az áfarendszer reformja (23 százalékos alapkulccsal), a nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelyben felemelik a korhatárt és büntetik a korai nyugdíjba menetelt, az egészségügyi hozzájárulás emelése, a luxusadó kiterjesztése, a védelmi kiadások csökkentése is.
Juncker szerint már nincs más lehetőség, mint a népszavazás: többször és nyomatékosan arra kérte a görög népet, szavazzanak igennel - vagyis a csomag elfogadása mellett -, és így adjanak erős pozitív jelzést arra, hogy benn akarnak maradni az eurózónában és az EU-ban. A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a július 5-i népszavazás meghirdetésekor arra szólította fel a görögöket, hogy szavazzanak nemmel.
A hétvégén kitört a pánik
A népszavazás hírére hétvégén kitört a pánik, hétfőn pedig nem nyitottak ki a görög bankok és várhatóan július 6-ig zárva is maradnak. Ez idő alatt azonban a pénzintézetek nem számítanak fel hitelkamatot. A lépést a görög vezetés a helyzet rendkívüliségével magyarázta. Mindezek túl a pénzügyminisztérium 60 euróban limitálta azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta fel lehet venni az ATM-automatákból. Ez a korlát a turistákra nem vonatkozik és július 5-ig, a tervezett népszavazásig marad fenn.
A feszült helyzet ellenére a nap folyamán többen is pozitívan nyilatkoztak. Ciprasz görög miniszterelnök levélben kérte az eurózóna vezetőit, vizsgálják felül a Görögország kérésével kapcsolatos álláspontjukat. Hiorgiosz Kondrosz, a Sziriza elnökségi tagja úgy nyilatkozott, hogy az úgynevezett grexit az athéni kormány számára nem alternatíva, mint ahogy eddig sem volt az. Francois Hollande francia államfő nyomatékosította: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék.
"Hatalmat a népnek"
Luis Guindos spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján közölte: Spanyolország szembe tud nézni a görög válsággal, mert már felkészültebb egy ilyen krízisre, mint 3-4 évvel ezelőtt, ahogy az egész eurózóna is. Beppe Grillo, a legnagyobb olasz ellenzéki párt, a populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére a népszavazás mellett állva azt írta blogbejegyzésében: "Hatalmat a népnek, nem az európai trojkának". Ewa Kopacz lengyel kormányfő azt mondta, Görögország nehéz helyzete nem hat ki Lengyelország pénzügyi állapotára. Hasonlóan nyilatkozott Varga Mihály is, mint mondta, a görög válság csak igen csekély hatással van a magyar gazdaságra.
