Egy hétig, július 6-ig zárva maradnak a görög bankok. A Prokopisz Pavlopulosz államfő és Alekszisz Ciprasz aláírásával jegyzett dokumentumban a helyzet rendkívüliségével magyarázták a lépést, amelyet a görög pénzügyi rendszer és az ország gazdaságának védelme tesz szükségessé, mert az Eurócsoport június 27-i döntése nyomán korlátozták a görög bankok számára elérhető likviditás összegét.
Arra az időre azonban, amíg zárva tartanak a bankok, nem számítanak fel hitelkamatot.A rendelkezés szerint felső határt szabnak az automatából történő készpénzfeltételnél, illetve a külföldre történő utalásoknál. Zárolják a fix kamatozású betéteket zárolhatják, a csekkbeváltást pedig leállíthatják - értesült a Financial Times.
Tőkekorlátozásokat vezetünk be - jelentette be Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnap este a görög pénzügyi stabilitási tanács ülését követően. "A görög kormány által tett, a pénzügyi mentőprogram rövid meghosszabbítására vonatkozó kérés elutasítása európai mércével mérve váratlan lépés volt, megkérdőjelezte egy szuverén nép jogát a döntéshez" - mondta Ciprasz a görög néphez intézett televíziós beszédében.
"Ez a lépés arra indította az Európai Központi Bankot, hogy korlátozza a görög bankok számára elérhető likviditás összegét és arra kényszerítette a görög jegybankot, hogy banki szünnapra és a pénzfelvételek korlátozására tegyen javaslatot" - indokolta a döntést a kormányfő. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az állampolgárok bankbetétei "teljes mértékben garantálva vannak".
Ciprasz nem tért ki arra, hogy meddig maradnak zárva a görögországi bankok és nem közölt részleteket a tőkekorlátozásokról sem.
Népszavazás jön
A pánikot Alekszisz Ciprasz, az ország miniszterelnöke idézte elő, amikor szombaton, helyi idő szerint hajnali egykor bejelentette: július 5-én népszavazást rendeznek a mentőhitelprogrammal kapcsolatos hitelezői javaslatokról. A politikus egy nappal később – a javaslat parlamenti szavazása előtti beszédében – azt is világossá tette: a görögöket az elutasításra buzdítaná. A javaslatot végül nagy többséggel fogadta el az athéni törvényhozás – a lépést pedig az érintett választóktól a hitelezőkig mindenki úgy értékelte, Ciprasz a demokratikus és az európai eszméket emlegetve gyakorlatilag kivezette országát az euróövezetből.
Nem ez volt az első éles kirohanása Ciprasznak a hitelezők ellen, ám a jelek szerint a referendum tervénél telt be a pohár. Így rövid úton és elég furcsa véget ért az euróövezeti pénzügyminiszterek szombatra összehívott rendkívüli ülése is, amely elvileg a legutolsó hitelezői javaslatról tárgyalt volna, így viszont a görög fél kizárásával fogadtak el drámai hangú zárónyilatkozatot. Ebben a 18 pénzügyminiszter emlékeztetett: a valutaunió jóval szilárdabb és hitelesebb intézmény, mint volt a görög válság kitörése idején, és a legfontosabb ennek a hitelességnek a megőrzése. Arra is figyelmeztettek azonban, hogy a hitelprogram lejárta – ez a jelenlegi állás szerint kedd éjfél –, „egy újabb megállapodás híján intézkedéseket tesz szükségessé a görög hatóságok részéről, az [uniós] intézmények technikai segítségével, hogy megőrizzék a görög pénzügyi rendszer stabilitását.
Tőkekorlátozás várható
Vagyis a Jeroen Dijsselbloem vezette testület is elkerülhetetlennek látta a tőkekorlátozás bevezetését, azt pedig reménytelennek ítélték, hogy érdemes lenne folytatni a tárgyalást az athéni delegációval (amely egyébként hírek szerint Ciprasz Twitter-posztjából értesült a népszavazás kiírásáról).
Hasonló üzenetet tett közzé vasárnap délután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki egyben szokatlan módon közzétette azt a hitelezői javaslatot is, amely annyira felbőszítette a görögöket. (Az ide-oda adogatott ellenjavaslatok alapja a görög kormány egy héttel ezelőtt benyújtott 11 oldalas javaslatcsomagja, a tárgyalásokon a hitelezők a céges adók kisebb emelését, az áfa esetében azonban kiterjedtebb növelést vártak el, az elmúlt héten látszólag a számokról folyt vita.)
Mindössze néhány perccel később azonban a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja, a pénzügyminiszteri egyeztetésen is részt vevő Pierre Moscovici azt posztolta a válság legfontosabb hírforrásává vált Twitterre, hogy a görögöket mindenképpen szeretnék az euróövezetben tartani, és még mindig nyitva áll az ajtó a megállapodás előtt.
Percről percre
20:57
A görög gazdasági problémák valójában az eurózóna konstrukciójának válságát jelzik - mondta Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
A szakértő arról beszélt, hogy az euróövezetben nem oldották meg az egyes országok gazdasági fejlettségbeli különbségei miatt fennálló problémákat.
Úgy fogalmazott, hogy bonyolult mechanizmusokon keresztül, de a gazdasági értelemben gyengébb tagországokból az erősebbek felé áramlik a jövedelem. "Ők képesek arra, hogy piaci pozíciójuk révén az egyik országban megtermelt jövedelmet felszívják és realizálják" - hangsúlyozta.
20:39
Az Európai Központi Bank egyelőre fenntartja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatást, de nem fogják tudni pénzzel feltölteni az ország összes bankautomatáját - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója vasárnap este az M1 aktuális csatornán. Magas István szerint elképzelhető, hogy a bankbetéteknek a betétbiztosítás maximális összegét meghaladó része elveszik, ahogy az történt 2013 tavaszán Cipruson. A szigetországban akkor tőkekorlátozást vezettek be, napi 100, illetve 120 euróban szabták meg a bankból kivehető készpénz maximális összegét.
Ha huzamosabb ideig fennáll a jelenlegi helyzet, akkor valószínű, hogy Görögország párhuzamos valutát – vagyis az euróval egyidejűleg új pénznemet – vezet be – fűzte hozzá a szakember.
19:03
A rendelkezés szerint felső határt szabnak az automatából történő készpénzfeltételnél, illetve a külföldre történő utalásoknál. Zárolják a fix kamatozású betéteket zárolhatják, a csekkbeváltást pedig leállíthatják - értesült a Financial Times.
18:45
Csalódásának adott hangot a görög hozzáállással kapcsolatban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. A francia politikus tájékoztatta az IMF vezetését az elmúlt napok eredménytelen tárgyalásairól. Úgy látja: a következő napok kulcsfontosságúak lehetnek a válság szempontjából, és üdvözölte azt is, hogy az uniós szervek igyekeznek mindent megtenni az euróövezet stabilitásának fenntartása szempontjából.
18:31
Válságülést tart a görög kormány Athénban. A találkozón dönthetnek arról is, szükségesnek tartják-e tőkekorlátozások bevezetését. Ülésezik a pénzügyi stabilitásért felelős tanács is, a kormányt az ő véleményük is befolyásolhatja. Janisz Varufakisz korábban jelezte: bármennyire is ellentétesnek tartja ezt a valutaunió eszméjével, akár már holnap ilyen lépésekre kényszerülhet az ország.
Erről a jegybank javaslatára a kormány dönthet, akár parlamenti felhatalmazással. Az euróövezetben eddig egyedül Ciprus kényszerült tőkekorlátozásra, akkor a hitelezőkkel együttműködve a csődközeli helyzetbe került bankok helyzetét igyekeztek stabilizálni a lépéssel, amellyel többek között napi 300 euróban korlátozták a készpénzkivétet.
18:05
Az online valutakereskedés hektikusan alakult a Reuters szerint. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Görögországgal kapcsolatban sokszor percről percre változott (és változik) a helyzet. Ezzel együtt a görög csőd esélye soha nem volt még olyan magas, mint most, így a piacokon kockázatkerülési hullám várható.
Az FxPro például közölte, fenntartja magának a jogot, hogy korlázotta az eurós devizapárok kerekedését a piaci viszonyos súlyosságától függően. Ha nagy volatilitás jön, az komoly veszteséget okozhat egyes befektetőknek és piaci szereplőknek.
17:27
A válságtalálkozók napja a vasárnapi Athénban: Janisz Varufakisz és a görög jegybank elnöke a szükséges intézkedésekről konzultálnak. A pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a bankok bezárása és a tőkekorlátozás ellentétes a valutaunióval, ám lassan elkerülhetetlennek tűnik: a Katimerini angol nyelvű weboldala meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írja, már csak az ATM-ek 40 százalékában van kivehető készpénz.
A görög elnök is találkozóra invitált, Prokopisz Pavlopulosz azonban a legnagyobb ellenzéki párt elnökével, Antonisz Szamarasz volt miniszterelnökkel tárgyalt. A találkozó után az államfő arról beszélt: fontos, hogy Görögország az euróövezet része maradjon.
17:18
Az Európai Központi Bank ugyan cáfolta, hogy leállítani a görög bankoknak nyújtott támogatást, azzal azonban, hogy ennek szintjén nem változtattak, gyakorlatilag halálra ítélték a rendszert - vélik elemzők. Az elmúlt napokban felerősödött tőkekivonásnak ugyanis már látható jelei vannak: a görögországi bankautomaták előtt hosszú sorok kígyóznak, több bank már napi limitet vezetett be a készpénzfelvételnek. A Bloombergnek a Piraeus Bank egyik fiókvezetője arról beszélt, hogy fiókból napi 3000, az ATM-ből pedig maximum 600 euró felvételét engedélyezik. Az Alpha Bank a múlt hét óta 5000 euróban szabta meg a napi készpénzkivételt.
Ez egyenes út a rettegett tőkekorlátozás felé, és egyelőre senki nem tudja megjósolni, vajon hétfőn reggel kinyitnak-e még a bankok Görögországban. Az is kérdés, hogy az EKB mit lép: a frankfurti testület csak annyit közölt, hogy az athéni jegybankkal együtt figyelik a helyzetet – ez nem zárja ki a további forrásbevonást, de nem is utal erre.
A görögk bankokból január és május között 30 milliárd eurót vettek ki, így a betétállomány a 2004-es szintre, 130 milliárdra esett vissza a görög jegybank adatai szerint.
16:57
A német és a holland külügyminisztérium az tanácsolta vasárnap a Görögországba utazóknak, hogy vigyenek magukkal "elegendő készpénzt".
Hollandia elővigyázatosságra intette állampolgárait, megjegyezve, hogy "előfordulhatnak nehézségek a bankkártyás fizetések során". "Vigyenek magukkal elegendő készpénzt, amennyiből minden költségüket fedezni tudják hazatérésükig" - állt a holland külügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban.
A német külügyi tárca kiemeli, hogy hosszú várakozási idő állhat elő készpénzfelvételnél, például kifogyhat a készpénz a bankautomatákból.
16:35
Még mindig nyitva az ajtó a görögök előtt – közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja a Twitteren. Tette mindezt néhány perccel az után, hogy a főnöke, Jean-Claude Juncker sértett közleményben jelezte: nincs miről tárgyalni. Juncker szóvivője közben annyit jelzett: a bizottsági elnök holnap 12:45 perckor sajótájékoztatót tart a görög helyzetről.
16:16
Az Európai Bizottság utolsó javaslataival mindent megtett annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak az athéni kormánnyal. A görög hatóságok azonban június 26-án este úgy döntöttek, hogy egyoldalúan lezárják a tárgyalást, ez pedig azt jelenti: sem az utolsó, sem a korábbi javaslatokról nem lesz megállapodás – áll abban a közleményben, amelyet Jean-Claude Juncker tett közzé vasárnap délután. A közlemény legszokatlanabb része azonban nem is az időzítés, hanem az a tény, hogy Juncker hivatalos formában is közzétette a bizottsági javaslatokat, amelyek eddig itt-ott kiszivárogtatva keringtek.
Juncker úgy fogalmazott: ezt a folyamat átláthatósága érdekében, illetve a görög nép tájékoztatása kedvéért teszik. A görögök által elutasított javaslatcsomag itt érhető el.
15:55
Ha valami csoda folytán a görögök szerdán nem hullanak ki az euróövezetből, hosszú éveken keresztül nem fog csökkeni a nyomás az országon. Az államadósság ugyanis meghaladja a 300 milliárd eurót, ebből 240 milliárd a két mentőhitel nagysága. A fizetési határidőket a The Wall Street Journal idővonala foglalja össze – ebből értelemszerűen az is látszik, mennyit veszíthetnek a hitelezők egy fizetésképtelenség esetén.
15:43
A szlovén kormány több mint 1,8 milliárd eurót veszíthet, ha Görögországban a jövő hét végére kiírt népszavazáson a hitelezőkkel kötendő megállapodást elutasítók kerülnének többségbe és az ország távozna az euróövezetből. A hírügynökség szerint ez Szlovénia évi költségvetésének a negyede, és a görögök eddig mindössze 17,6 millió eurót fizettek vissza kamatokkal együtt.
15:20
A görög kormány nem először veti be a népszavazás csodafegyverét a válság kellős közepén: 2011 október 31-én Jeórjiosz Papandreu akkori kormányfő sokkolta ezzel az ötlettel euróövezeti partnereit. A politikus nemrég Budapesten ezt azzal indokolta, hogy a görög parlament helyett a görög nép kezébe akarta adni a döntést – a közvetlen hatás azonban piaci és politikai krízis lett. No meg az, hogy Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter, aki állítólag nem tudott Papandreu tervéről, enyhe szívrohamot kapott.
A népszavazásból végül nem lett semmi – a Financial Times évekkel későbbi beszámolója szerint az akkor Cannes-ban rendezett G20-csúcs résztvevőinek, köztük az amerikai elnök hathatós nyomásgyakorlása is kellett ehhez –, Papandreu egy héttel később lemondott, a kormány rövid életű nagykoalíciós kabinet váltotta fel.
A népszavazás a Ciprasz-kabinet idejében is felmerült már, sőt, néhány héttel ezelőtt még a német pénzügyminiszter is támogatott egy ilyen lépést. Igaz, akkor még nem arról volt szó, hogy a tárgyalások finisében mintegy fenyegetésként vetik be, mindössze egy héttel a kitűzött időpont előtt.
15:00
Válságtanácskozást hív össze Angela Merkel. A német kancellár a német pártok vezetőit invitálta Berlinbe, hogy a görög válsággal kapcsolatos fejleményeket tárgyalják meg. Németország a görögök legnagyobb hitelezője, egy esetleges államcsőd esetén 57 milliárd eurót buknának el.
14:52
Komoly elemzői stáb próbálja értelmezni az EKB közleményét az ELA szinten tartásáról. Kérdéses, hogy a szinten tartás azt jelenti-e, hogy nincs több pénz, vagyis egyenértékű a likviditási finanszírozás leállításával, netán csak arról van szó, hogy ma nem adnak hozzá pénzt, a pár mondat pedig a pánik enyhítése érdekében volt fontos.
Az sem világos, hogy elméletben meddig finanszírozhat az EKB az ELA keretében. Elméletben az utolsó dátum július 20-a, amikor a görögöknek a bank felé is fizetniük kellene, ám az EKB vezetői korábban jelezték: érvényes mentőhitelprogram nélkül ők sem hajlandóak pénzt kínálni. A program pedig június 30-án éjfélkor lejár, ha addig nem sikerül megoldást találni.
14:24
Az Európai Központi Bank a pénteki szinten fenntartja a görög bankok számára nyújtott likviditási keretet (ELA) – közölte a frankfurti szervezet. Az EKB közleménye tehát cáfolja azokat a délelőtti híreket, amelyek a folyósítás leállításáról szóltak. A Kormányzótanács azonban készen áll arra, hogy felülizsgálja döntését.
Az ELA jelenleg az egyetlen külső pénzforrás Görögország számára, enélkül kockázatos a görög bankok fizetőképessége. A folyósítást az EKB egy hitelprogramhoz köti, az aktuális 30-án este jár le.
A görögországi népszavazás bejelentése után az athéni kormánynak szorosan együtt kell működnie a görög jegybankkal – utal a közlemény arra, hogy Alekszisz Ciprasz beszéde után az országban élők megrohamozták a bankokat.
Az EKB kiemelte: szorosan együtt fog működni a Bank of Greece-vel, hogy fenntartsák a pénzügyi stabilitást. Jannisz Szturnarasz, a görög központi bank kormányzója közölte: mindent megtesznek a pénzügyi stabilitásért.
14:23
Lorenzo Bini Smaghi, az EKB igazgatótanácsának egykori tagja szerint az euróövezeti jegybanknak le kell állítania a görög bankok támogatását azután, hogy megszakadtak a tárgyalások Athén és hitelezői között. Lorenzo Bini Smaghi szerint "nehéz hét elé néznek a görögök. Sokan akarják majd kivenni pénzüket a bankokból, de nagy valószínűséggel nem fogják tudni."
Az AP helyszíni beszámolója szerint a görögök körében egyre nő a bizonytalanság, a bankjegykiadó automaták előtt sorok kígyóznak, vasárnap reggelre néhány ATM kiürült.
14:22
Abszurdnak nevezte az európai partnerek vádjait a BBC-nek adott interjúban Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter. A politikus kiemelte: az utolsó javaslat, amely a hitelprogram november végéig tartó meghosszabbításáról szólt, csak elodázta volna a probléma megoldását, és négy hónap múlva pont ott tartanánk, ahol most. Arra a kérdésre, hogy Athén kifizeti-e 30-án az IMF felé fennálló esedékes törlesztőrészletet, Varufakisz úgy válaszolt: az Európai Központi Bank tavaly óta visszatart egy összeget, amely a görög kötvények kamata, ez az összeg pont elegendő lenne az 1,6 milliárd eurós törlesztésre. „Oldják meg egymás között” – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki szerint ha ez nem történik meg, csak egymást hibáztathatják.
A görögök sokat szenvedtek az elmúlt években, és türelemmel viselik ezt – reagált arra, hogy várhatók-e utcai megmozdulások, ha az ország kiszorul az euróövezetből.
14:14
A görögök többsége az euróövezetben maradna - erősítik meg a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok. A Proto Thema vasárnapi lapban megjelent, az Alco által készített felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka látja úgy, a görögöknek meg kellene egyeznie a hitelezőkkel, 29 százalék látja úgy, hogy jobb lenne a szakítás. Egy másik, a Vima című lapban megjelent felmérés is a kiegyezés melletti támogatást mutatja, bár itt nem ennyire egyértelműen: a Kapa által megkérdezettek 47,2 százaléka állna ki az új javaslatok elfogadása mellett, míg egyharmaduk szavazna nemmel - ahogy azt kérte Alekszisz Ciprasz vasárnapra virradóra a görög parlamentben tartott beszédében.
14:00
A tőkekorlátozás egy valutaunión belül ellentmondás. A görög kormány elveti ezt – posztolta ki a Twitterre Janisz Varufakisz pénzügyminiszter egy időben azzal, hogy a BBC sugározta a vele készült interjút, amely szerint ha az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott támogatást, az egész Európa számára szörnyű lenne. Ugyanakkor azt is jelezte: éjjel dönthetnek arról, bevezetik-e a tőkekorlátozást. Kérdés, az ellentmondásos állítások közül, melyiket gondolta komolyan Varufakisz.
13:56
A forint árfolyama rövid távon gyengülhet, és a hosszú lejáratú, 10 éves kötvények hozama emelkedhet, ha Görögország csődöt jelent – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte hazánk mellett Lengyelországban lesz nagyobb piaci reakció a régiós osztásokat tekintve.
Balatoni rámutatott, hogy Magyarország és Görögország külkereskedelmi kapcsolati elenyészőek, vagyis ez nem jelent problémát számunkra. Ugyanakkor a nemzetközi kockázatkerülésnek lehet hatása a hazai eszközökre is – fejtette ki.
Mivel az állampapír-piacon a rövid oldalon a hozamokat az MNB önfinanszírozási programja szorítja le (ez összesen 1000-1500 milliárd forint keresletet gerjeszt a bankok részéről), így itt nem várható hozamemelkedés Balatoni szerint. A hosszú oldalon azonban már más a helyzet: ezek a papírok eladói nyomás alá kerülhetnek a görög fizetésképtelenség közepette.
A hazai devizában kibocsátott állampapírok nagy arányát külföldiek birtokolják, és ha ők elkezdik eladni a kötvényeket, az a forintra is negatív hatással lehet – fejtette ki az ING közgazdásza. Szerinte 315-317-es szintig eshet a forint rövid távon, a hazai fundamentumok azonban a forint erősödése felé mutatnak, és Magyarország sérülékenysége sokat csökkent az elmúlt időszakban. Az elemző éppen ezért nem várja, hogy tartósan gyengüljön a forint.
13:45
Az Európai Központi Bank azt tervezi, hogy lekapcsolja a görög bankokat a lélegeztetőgépről. A BBC úgy értesült, hogy az EKB Kormányzótanácsa a nap folyamán arról dönt, hogy nem ad több pénzt a görög bankoknak, vagyis megvonja a sürgősségi likviditási támogatási eszközt. Ez jelenleg a görög bankrendszer egyetlen forráslehetősége, amely ellensúlyozza azt, hogy az emberek folyamatosan vonják ki a pénzt a bankrendszerből. Ezen a héten napi 1-2 milliárd eurónyi pénzt vettek ki a görög bankokból.
A francia miniszterelnök az AFP-nek cáfolta ugyan a hírt, mondván: az EKB-nak nem kellene ehhez a lépéshez folyamodnia június 30-a, vagyis a hitelprogram lejárta előtt.
Ha mégis, Görögország hétfőn akár tőkekorlátozást is bevezethet, vagyis limitálhatja az átutalások és a készpénzfelvételek összegét. Arra is van esély, hogy banki szünnapot jelentenek be. Az EKB azután határozhat úgy, hogy megvonja a likviditási eszközt a bankokról, hogy zátonyra futott a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalássorozat.
Mi lesz a forinttal?
A forint árfolyama rövid távon gyengülhet, és a hosszú lejáratú, 10 éves kötvények hozama emelkedhet, ha Görögország csődöt jelent – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte hazánk mellett Lengyelországban lesz nagyobb piaci reakció a régiós osztásokat tekintve.
Balatoni rámutatott, hogy Magyarország és Görögország külkereskedelmi kapcsolati elenyészőek, vagyis ez nem jelent problémát számunkra. Ugyanakkor a nemzetközi kockázatkerülésnek lehet hatása a hazai eszközökre is – fejtette ki.
Emelkedhetnek a hozamok
Mivel az állampapír-piacon a rövid oldalon a hozamokat az MNB önfinanszírozási programja szorítja le (ez összesen 1000-1500 milliárd forint keresletet gerjeszt a bankok részéről), így itt nem várható hozamemelkedés Balatoni szerint. A hosszú oldalon azonban már más a helyzet: ezek a papírok eladói nyomás alá kerülhetnek a görög fizetésképtelenség közepette.
A hazai devizában kibocsátott állampapírok nagy arányát külföldiek birtokolják, és ha ők elkezdik eladni a kötvényeket, az a forintra is negatív hatással lehet – fejtette ki az ING közgazdásza. Szerinte 315-317-es szintig eshet a forint rövid távon, a hazai fundamentumok azonban a forint erősödése felé mutatnak, és Magyarország sérülékenysége sokat csökkent az elmúlt időszakban. Az elemző éppen ezért nem várja, hogy tartósan gyengüljön a forint.
