Ma újranyitnak a görögországi bankok, a háromhetes bankzárlat után meghozott intézkedés azonban inkább kedélyjavítónak nevezhető. A nyitásról rendelkező kormányhatározat ugyanis leginkább arra jó, hogy csökkentse a bankautomaták előtt kígyózó sorok hosszát. A görögországi bankokban vezetett számlákról mostantól nem napi 60 eurót lehet felvenni, hanem hetente 420 eurót, miközben továbbra sem lehetséges külföldre pénzt utalni, vagyis tovább élnek a tőkekorlátozások is.
Az óvatosság érthető: a görögországi bankok a bankszövetség értékelése szerint mindössze egymilliárd eurónyi tartalékkal rendelkeznek, az Európai Központi Bank (EKB) pedig egy hétre mindössze 900 millió euróval emelte meg a pénzintézetek likviditását segítő, mára csaknem 90 milliárdosra duzzasztott alapot. Vagyis nem múlt el a bankrendszer összeomlásának veszélye, és a helyzet várhatóan a következő időszakban is rendkívül feszült lehet, mivel a görög betétesek aligha bíznak abban, hogy el tudják kerülni a betétzárolást.
A bankzárlat feloldása az első intézkedése volt Alekszisz Ciprasz pénteken újjáalakított kormányának. A személycserék azt követően váltak égetővé a kormányfő számára, hogy a hitelezők által az áthidaló kölcsön és a harmadik mentőhitel feltételéül szabott első törvénycsomag szerda éjszakai szavazásakor a vezető kormányerő, a Sziriza 39 képviselője nemmel szavazott. Voltak köztük olyanok – például Janisz Varufakisz korábbi pénzügyminiszter és helyettese, Nadia Valavani –, akik korábban maguktól álltak fel, Ciprasz viszont pénteken lecserélte a pártszövetség keményvonalas tagjai között számon tartott energiaügyi minisztert, Panagiotisz Lafazaniszt és két helyettesét (Lafazanisz a tárca honlapján kiadott közleményben bírálta a hitelezőkkel kötött megállapodást).
A kormányátalakítás fontos erődemonstráció, hiszen Ciprasznak most szerdáig egy újabb törvénycsomagot kell elfogadtatnia az athéni parlamentben. Jelzése lehet azonban egy hosszabb távú politikai stratégiának is, annál is inkább, mivel egyáltalán nem lehet kizárni, hogy hamarosan előrehozott választásokat tartanak az országban. Erre utalt a múlt héten Nikosz Vutszisz belügyminiszter is, aki szerint szeptemberben vagy októberben rendezhetik a voksolást. Az időpont érthető: egyfelől addigra lezárulhatnak a tárgyalások a harmadik mentőhitelprogramról, másfelől addig talán kitart a Sziriza máig töretlen népszerűsége. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint még mindig 40 százalék fölött van a Sziriza támogatottsága, ami duplája a második Új Demokrácia párténak. A felmérések ugyanakkor továbbra is azt mutatják: a görögöknek több mint kétharmada ragaszkodik hazájának euróövezeti tagságához, még akkor is, ha azt kemény feltételekkel tudja csak fenntartani az ország.
Hogy pontosan milyen feltételekkel, arról a héten kezdődnek a tárgyalások, amelyeknek a legfőbb vitapontja továbbra is az lehet, mikor és milyen formában teszik lehetővé a görögök számára a most is csaknem 320 milliárd eurós – a 175 százalékára rúgó – államadósság átstrukturálását. Az euróövezeti csúcsvezetőkkel egy hete kötött megállapodás erre csak egy halvány ígéretet tesz, ám a Nemzetközi Valutaalap többször jelezte az elmúlt napokban: enélkül nem járulnak hozzá a mentőhitelhez. Mario Draghi, az EKB elnöke is arról beszélt múlt csütörtökön: az átalakítás szükségességével mindenki egyetért, csak annak a „jelenlegi jogi keretek között történő megvalósításáról” kell egyeztetni. Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója az Europe 1 francia rádióállomásnak arról beszélt: az átstrukturálásra három lehetőség is van: meg lehetne hosszabbítani az lejáratát, felajánlani olyan türelmi periódusokat, amelyek alatt a görögöknek egyáltalán nem kellene adósságot fizetniük, illetve maximálisan lecsökkenteni a hitelek után fizetendő kamatot.
Az unió részéről megnyilvánuló elzárkózás és a másik két hitelező támogató hozzáállása közötti ellentmondás érthető lehet, hiszen a megállapodást nemcsak az athéni parlamentnek kellett jóváhagynia az elmúlt napokban, de több olyan ország törvényhozásának is, ahol a kormány következetesen utasítja el az adósságelengedést, illetve inkább hajlana a görögök euróövezeti távozására, mint az újabb megmentésre. A taktika bevált: a görögök mellett következetesen kiálló franciák után a Grexitet támogató német, észt, finn, holland és osztrák parlament is jóváhagyását adta arra, hogy Athén megkezdhesse a tárgyalást egy újabb, várhatóan 82-85 milliárd eurós hitelcsomagról.
Olyannyira, hogy vasárnap este már Angela Merkel német kancellár is arról beszélt az ARD-nek adott interjúban: az államadósság egy részének leírása nem kerülhet szóba, mert "klasszikus haircut, vagyis az adósság 30-40 százalékának elengedése nem lehetséges egy valutaunióban". Ugyanakkor Görögország korábban is kapott könnyítéseket, például a törlesztési futamidő meghosszabbítása vagy a kamat csökkentése révén, és ilyen megoldások ismét napirendre kerülhetnek, de csak akkor, ha sikerrel zárul a program végrehajtásának első felülvizsgálata - mondta Angela Merkel. Ez szerepel egyébként az egy héttel ezelőtt megkötött megállapodásban is.
Vagyis az utolsó pillanatban, hiszen a görögöknek máig kell átutalniuk 4,2 milliárd eurót – 3,5 milliárd euró lejáró államkötvény és 700 millió euró kamat – az Európai Központi Bank számára, ha ezt is elmulasztják, azzal kisodródhatnak a valutaunióból. Az áthidaló hitelből Athén rendezheti a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló, 2 milliárd eurós tartozását is (1,56 milliárdot június 30-án, 456 milliót pedig július 13-án mulasztott el kifizetni Athén).
A 7,16 milliárd az augusztus 20-ig fennálló kötelezettségek rendezésére elegendő, vagyis egy hónapja van Athénnak és a hitelezőknek arra, hogy megállapodjanak egy újabb mentőhitelről.
-->
