Száz év múlva érjük utol az eurózóna országait?

Felzárkózás A magyar gazdaság az euróövezet átlagához közel 20 százalékpontnyit közeledett az elmúlt 20 évben, és várhatóan további egy százalékponttal zárkózunk fel 2016-ig – vetítik előre elemzésükben a GKI Gazdaságkutató szakértői. A hasonló bázisról induló Szlovákia ennél jóval dinamikusabb felzárkózást ért el, hiszen 30 százalékpontos, míg Lengyelország 26 százalékpontos növekedést tudott felmutatni húsz év alatt. Csehország volt a régióban a leglassabb ezen a területen, ám jóval magasabb bázisról indult, így még mindig a legfejlettebb államnak számít a régióban.

A GKI szerint ha az eurózónában 1 százalék a GDP növekedési üteme, akkor legalább 1,6 százalékos növekedést kell elérni Magyarországon, 1,3-at Csehországban, 1,6-ot Lengyelországban és 1,4-et Szlovákiában ahhoz, hogy a lemaradás ne növekedjen. (Ez abból fakad, hogy az eurózónában magasabb az egy főre jutó GDP, mint a régióban, így ott kisebb bővülés magasabb növekményt jelent.)

Az elmúlt húsz év növekedési átlagait előrevetítve a jövőbe Szlovákia 2030-ra, Lengyelország 2035-re, Csehország 2040-re, míg Magyarország 2075-re érné el az euróövezet akkori egy főre jutó GDP-átlagát – írja a GKI. Ha az elmúlt tíz év növekedési átlagát tekintjük, akkor Szlovákia 2025-re, Csehország és Lengyelország 2030-ra érné el az euróövezet egy főre jutó GDP-átlagát, szemben Magyarországgal, amely 2120-ra érné el ezt.

Ahhoz, hogy ennél hamarabb elérjük a fejlettebb országok átlagát, a kutatók szerint az élőmunka költségének folyamatos csökkentése helyett a dolgozók „minőségének” javítására, vagyis oktatására lenne szükség, illetve jelentős külföldi tőkebeáramlás (FDI) is kellene. A GKI szerint a növekedés hordozói a nagy multinacionális vállalatok és azok beszállítói, amelyek nem országokban, hanem nagyobb régiókban gondolkodnak, így a többi régiós országhoz képest is jobb befektetési terepként kell megmutatkoznunk.