Megkönnyebbülést hoztak Donald Trump szavai, de a Hormuzi-szoros kapcsán maradt a bizonytalanság
Az amerikai elnök szerint „Irán elveszített mindent, amivel rendelkezett”, ideértve a vezetését, valamint rakétaképességeit és haditengerészetét is, amivel Donald Trump arra utalt, hogy az Egyesült Államok elérhette katonai műveleteinek célját (ha eltekintünk attól, hogy Trump az Irán elleni műveletek megindításakor az iráni rezsim megbuktatásáról beszélt).
Az amerikai elnök kitért arra is, hogy új intézkedések jöhetnek a csapások nyomán kialakult globális energiapiaci feszültség enyhítésére, a konkrétumokat azonban mostanáig nem ismertette a Fehér Ház, így a Hormuzi-szoros helyzetéről sem közölt részleteket. Az bizonyosnak látszik, hogy Donald Trump számos lehetőséget mérlegel az iráni háború nyomán megemelkedett olaj- és benzinárak megfékezésére, ezek elsősorban az amerikai olajpiacot érintenék. Ezek magukban foglalhatják a vésztartalékok felszabadítását, a szövetségi gázadóbeszedések felfüggesztését – amit a kongresszusnak is jóvá kellene hagynia –, valamint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának beavatkozását az olaj határidős piacán – írja az Origo.
Jó hangulat a piacokon, de a hormuzi kérdés még nyitott
A piacok jól fogadták Trump elnök szavait a háború közeli lezárásról. Kedden a legkorábban nyitó ázsiai tőzsdéken jelentősen csökkent a kőolaj ára, és pluszban álltak a reggeli órákban. Érdemes megemlíteni: az ázsiai országok vannak leginkább kitéve a közel-keleti energiaszállításoknak, azok elmaradása a leginkább a délkelet-ázsiai régiót érinti.
Az erős pozitív piaci reakciók különösen annak tükrében érdemelnek figyelmet, hogy valójában még mindig nagy a bizonytalanság a Hormuzi-szoros helyzete körül, vagyis abban a kérdésben, hogy
- a Perzsa-öbölben ragadt tankerek és LNG-szállítók biztonságosan el tudják-e hagyni a térséget, azért
- hogy szállítmányaikkal a piacokra induljanak, illetve az üres tankerek behajózhatnak-e oda újabb szállítmányokért.
A lap szerint nagy kérdés, hogy mi van és mi lesz a Hormuzi-szorosban, ahol kereskedelmi hajók várakoznak a szoros mindkét oldalán. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Trump a múlt héten arról beszélt, hogy hadihajók fogják biztosítani a kereskedelmi hajók Hormuzi-szoroson való átkelését. Hétfő este pedig Emmanuel Macron francia elnök tett hasonló tartalmú kijelentést, arról beszélve, hogy „Franciaország és szövetségesei védelmi misszióra készülnek a stratégiailag létfontosságú Hormuzi-szoros újranyitása érdekében”, ami azt jelentheti, hogy Franciaország (és más országok) hadihajókból álló köteléket vezényelhet a szoroshoz a hajók áthaladásának biztosítására.
A Homuzi-szoros átjárhatóságának kérdését nemzetközi egyezmény garantálja, és bár Irán névleg aláveti magát ennek, a megállapodást jogilag soha nem ratifikálták.
A szorost az ellenőrzése alatt tartó iráni Forradalmi Gárda adott ki nemrég közleményt, melyben bejelentette, hogy nem engedélyezi az olaj szállítását a Közel-Keletről, ha az amerikai és izraeli támadások folytatódnak. Emlékezetes: Trump elnök az eddigieknél is keményebb katonai csapásokat helyezett kilátásba, ha továbbra is blokkolnák az exportot.
A képletben pedig ott van Izrael is, amely korábban azt közölte, hogy háborús célja Irán klerikális rendszerének megdöntése. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala pedig egypár órája kiadott közleményében azt írja: „Az a célunk, hogy rávegyük az iráni népet a zsarnokság igájának lerázására.” A közlemény arra utal, hogy Izrael ezt a célját továbbra sem adta fel, egyúttal azt sugallva, hogy az „iráni népnek” nyújtanának segítséget a rezsim megdöntésében és az országaik közötti ellenségeskedés lezárásban.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
