Újabb nem várt döntést hozott tegnap a svéd jegybank igazgatósága, amikor még lejjebb nyomta az idén február óta a negatív tartományban levő irányadó kamatot: a repokamat július 8-tól mínusz 0,35 százalék lesz az eddigi mínusz 0,25 százalék után.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők többsége tartásra számított. A Riksbank vezetése azt is bejelentette, hogy a szeptembertől az ez év végéig tartó időszakban 45 milliárd koronával (5,3 milliárd dollár) kibővítik a most maximum 90 milliárd koronás kötvényvásárlási programot. (A 135 milliárdos összérték körülbelül a kinn levő állampapír-állomány 20 százalékának felel meg, névértéken számolva.) Az emelkedik, és a svéd gazdaság tovább erősödik – szögezte le a jegybank közleménye –, de a külföldi bizonytalanság is erősödött, és nehéz felmérni a görög helyzet várható következményeit. Az áprilisi kamatdöntő ülés óta a korona erősebb lett a jegybank által vártnál – tette hozzá a közlemény –, és az árfolyamváltozás továbbra is magában hordozza a kockázatot, hogy megfordul az inflációs folyamat. A mostani kamatvágás mindenesetre a kívánt irányba vitte a svéd koronát, a bejelentés után 1,1 százalékkal esett az euróval szemben.

A Riskbank ez év elején azért szánta rá magát a Svédországban precedens nélküli negatív kamat elfogadására, hogy megakadályozza a defláció kialakulását, illetve azt, hogy a korona túlságosan megerősödjön az Európai Központi Bank (EKB) ösztönző programjának hatására. A svéd infláció 2012 óta a zéró környékén mozog – tavaly év végén, ez év elején inkább alatta volt –, és a koronának az utóbbi időkben tapasztalt erősödés helyett jelentősen gyengülnie kellene ahhoz, hogy ne legyen teljesen illuzórikus a 2 százalékos jegybanki inflációs cél. A jegybank most azt is jelezte, hogy kész a beavatkozásra, ha a piaci fejlemények olyan problematikusak lesznek, hogy már az inflációs folyamatot veszélyeztetik. Készen állnak a további ösztönzők bevetésére is – jelezték –, kibővíthetik az ösztönzőprogram keretében vásárolható papírok körét, és szóba került egy vállalati hitelprogram beindítása is.

A svéd jegybank, mint megírtuk, részben maga is oka annak, hogy a korona túlságosan megerősödött, veszélyeztetve ezzel az exportot, illetve általában az ország gazdaságát, miután 2010–2011-ben sorozatosan kamatot emelt – szinte mindenkit megelőzve –, bízva a globális fellendülés beindulásában. Most a nagyon óvatos, tíz bázispontos vágást sok elemző úgy ítélte meg, hogy a Riksbank lassan kezdi látni a kényszerű lazítási politika eredményeit, erre utal az is, hogy a jegybank várakozásai szerint még egy évig is maradhat mínusz 0,35 százalékos alapkamat. A tíz bázispontos lépték más tekintetben is jelzésértékű lehet – vélte a Financial Timesnak adott gyors kommentárjában az Aberdeen Asser Managements egyik alapkezelője –, elképzelhető, hogy az ilyen kicsi változások jelentik majd a normát akkor is, amikor a jegybankok majd elkezdik a kamatemelést.