A kéknyelv felbukkanását övező 100, illetve 150 kilométeres zónákban is egyre keresettebb a kéknyelv elleni védőoltás, jóllehet ezekben a körzetekben nem kötelező a vakcina beadása. Az állattartók azonban önkéntesen is jelentkeznek az oltásért azt követően, hogy az elmúlt napokban egy Somogy megyei és egy tolnai településen is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) emiatt a kitörési pontok körüli 20 kilométeres körben 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el, valamint módosította a 100 kilométeres védő- és a 150 kilométeres megfigyelési körzetet.
"A termelő közvetlenül nem fizet az oltásért, annak költségeit közvetlenül az állat-egészségügyi hatóságok állják, majd ezt később az állammal elszámolják” – mondta el a Világgazdaságnak Németh Antal. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke lapunknak hozzátette: a termelőnek esetenként a felmerülő extra költségeket kell megtérítenie csupán. Németh Antal szerint érthető, hogy az utóbbi időszakban az oltás iránti igény megnövekedett. „Az előírások szerint a kéknyelv felbukkanását érintő húsz kilométeres körzetben kötelező az állatok oltása, az ettől távolabb eső részeken pedig az állattartók önkéntes alapon kérhetik a vakcinát.” Az állattartók, különösen azok, akik exportra is értékesítenek, igyekeznek az oltást beadatni az állatoknak. „Fontos, hogy ezzel az állatok eladhatóvá válnak” – tette hozzá az elnök.
A szúnyogok által terjesztett kéknyelvvírusra kizárólag a kérődző állatok fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A betegség tavaly télen így is jelentős fennakadást okozott az élő állatok kivitelében, a szabályok szerint ugyanis az érintett körzetekben teljesen korlátozni kellett az élőállat-szállítást.
Egy évvel ezelőtt még nagyban nehezítette a helyzetet, hogy nem volt Európában megvásárolható vakcina, legalábbis a szükséges mennyiségben nem állt rendelkezésre. A terméket meg kellett rendelni, annak legyártása időt vett igénybe, igaz, a téli fagyok beálltával időt nyertek a hazai állattartók is. A kéknyelv betegséget terjesztő törpeszúnyog a téli hidegben megfagy. Az állatállomány átoltására ezért a téli időszak áll rendelkezésre, vagyis ha a következő hetekben-hónapokban igazi hideg lesz, akkor sikerrel gátat lehet szabni a betegség továbbterjedésének.
