Fékezett egy kicsit a kiskereskedelem

Augusztusban 4,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első becslés csökkenő növekedési ütemet jelez, hiszen a korábbi hónapokban (2014. október óta) nem volt öt százalék alatt a mutató. Júniusban és júliusban 6 százalék feletti szinttel lehetett találkozni. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az elemzők szerint kiszámítható volt a lassuló növekedés.Tavaly augusztus vége volt a valóban végső határideje az online pénztárgépek bekötésének, így a bázishatás már lecsengőben van. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelem jóval nagyobb ütemben bővül, mint a reáljövedelem vagy a gazdaság teljesítménye. Ugyanakkor szerinte a kiskereskedelmi forgalom bővülését segíti a reáljövedelmek növekedése is.

A kereskedelmi forgalmat érthető módon az üzemanyag húzta, hiszen augusztusban a nyaralások miatt emelkednek a háztartások benzinre fordított kiadásai is. A kiskereskedelem bővlési ütemének augusztusi visszaesésénél is érdekesebb, hogy az elmúlt hónapokban hogyan ingadozott az élelmiszer árufőcsoport volumenének alakulása, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom majd felét adja. Augusztusig ez az árufőcsoport 3,8 százalék növekedést mutat, amely messze alul marad a teljes kiskereskedelemben mért 6,1 százalékos növekedésnél. Vagyis a teljes kiskereskedelemben a húzóágazat az iparcikk és az üzemanyag volt, messze túlszárnyalva a teljes piac átlagát. Nyitott kérdés, hogy az online kasszák hatása mennyire volt erős ez utóbbi két szegmensre.

Az élelmiszer-piaci forgalom jelentős részét nemzetközi és nagy magyar láncok adják, ezek transzparens működése semmilyen „játékteret” nem adott a szürke- vagy feketekereskedelemnek, ezért a kasszák adóhivatali bekötése ezen a piacon nem is mutatott túl nagy nyomást. Ennek köszönhető, hogy a gyengébb kiskereskedelmi hónapokban az élelmiszer-fogyasztás volumene alig nőtt. Ilyen volt például az április és a május. Ebben a két hónapban az élelmiszerhez képest az iparcikkek már-már megmagyarázhatatlan növekedést mutattak, bár tény, hogy a banki devizahitel-elszámolásból ebben az időszakban a háztartások kaptak vissza jelentős összegeket, amelyeknek egy része visszafolyhatott a kereskedelembe tartós fogyasztási cikkek vásárlásán keresztül.

Gyorsuló Európa

Augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 2,3 százalékkal, az EU-ban pedig 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, míg júliusban az euróövezet 19 tagországában 0,6 százalékos, az Euró­pai Unió 28 tagállamában pedig 0,4 százalékos volt a havi kiskereskedelmi forgalomnövekedés. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb forgalomnövekedést Romániában (8,5 százalék), Írországban (7,7 százalék), Lengyelországban (5,7 százalék), valamint Észtországban és Lettországban (5,5 százalék) regisztrálták augusztusban.