Óriásira nőtt a bérszakadék

A legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlag 117 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten átlagosan 2,4 millió forintos alapbér jár (jelentős szórással). A változó bérelemekkel kiegészítve ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő, ami huszonnyolcszoros eltérést jelent – derült ki a Trenkwalder átfogó felméréséből, amelyet 56 ezer munkavállaló béradatainak felhasználásával készítettek. Minél magasabb szinten dolgozik egy munkavállaló, annál magasabb a változó bér aránya az összjövedelmen belül: az alacsonyabb besorolási szinteken az arány mindössze 6-8 százalék, a vezetői besorolások esetében akár a 30 százalékot is meghaladja.

A járműipar és a gépipar bérezési szintje emelkedik leginkább az átlag fölé, de a tavaly az elmaradók között szereplő építő- és építőanyag-iparban kapható bérek is most 1-3 százalékkal az átlag felett vannak. Az átlagosnál alacsonyabb bérekre a fémipar mellett elsősorban a közüzemi szolgáltatóknál, illetve a kereskedelemben dolgozók számíthatnak. Regionális összevetésben a fejlettebb régiókban (Budapest és Közép-Magyarország, illetve a Nyugat-Dunántúl) magasabbak a fizetések. Míg az ügyviteli és a fizikai besorolásoknál az Észak-Alföldön a legnagyobb az elmaradás (általában 7-9 százalék), addig a magasabb szintű munkaköröknél az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régió marad el leginkább – 10-15 százalékkal is – az országos átlagtól. A külföldi tulajdonú vállalatok legalább 5-10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. Ugyanakkor a fizetések nagysága a cég méretével (a létszámmal, illetve az árbevétellel) arányosan is emelkedik. A felmérésben részt vevő cégek az idei évben 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak. Míg 2013-ban a válaszadók 28 százaléka számított arra, hogy jó gazdasági évnek néz elébe, idén ez az arány már elérte a 49 százalékot.