BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Óriásit nőttek a termelési adók Magyarországon

A gazdaság teljesítményéhez képest az Európai Unióban Magyarország veti ki a harmadik legtöbb termelési és importadót, csak Svédországban és Horvátországban sanyargatják jobban a vállalatokat.

Egyre nagyobb adóteherrel kell megküzdeniük a vállalatoknak Magyarországon, s ezek akadályozzák az új beruházásokat és azt, hogy a gazdaság tartósan magas növekedési pályára kerüljön. Az Eurostat szerint a gazdaság teljesítményéhez képest az Európai Unióban Magyarország veti ki a harmadik legtöbb termelési és importadót, csak Svédországban és Horvátországban sanyargatják jobban a vállalatokat. Hazánkban tavaly a GDP 18,5 százalékát tették ki ezek a terhek, amelyek a 2008-ban kitört világgazdasági válság előtt még „csak” 16 százalékra rúgtak. Igaz, a nagy emelkedésen már 2012-ig keresztülment a gazdaság. Magyarország a saját GDP-jéből 5,5 százalékponttal többet von el ebben a formában, mint az EU-átlag.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány ennyi adót vet ki termékek és szolgáltatások termelésére és importjára, munkaerő alkalmazására, valamint föld és épületek tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatosan. Az áfaemelések és a munkát terhelő adók növekedése az elmúlt tíz évben jelentősen emelte a GDP-arányos elvonást. „Magyarországon a régióhoz képest már a válság előtt is magasak voltak az elvonások, emellett nőtt az eladósodottság is” – mondta a Világgazdaságnak Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető közgazdásza kiemelte: a válságban még több adót vetett ki Magyarország, ami szembement a nemzetközi trenddel. „Az állam méretét és az adókat csökkenti kellene, legalább a régiós szintre” – vélekedett a szakértő. Ráadásul a termelési adóterhek növekedése nem is mutat teljes képet, hiszen a kormány az elmúlt években inkább szektorális különadókat vetett ki ágazatokra, amelyek ezermilliárd forintos tételt jelentettek a vállalatoknak.

Az Európai Unióban átlagosan a GDP 13,5 százalékát teszik ki a termelési adók. Lengyelországban a GDP 13 százalékát adják, és a válság során sem nőttek. Csehországban és Szlovákiában még ennél is alacsonyabb a terhelés. „A versenyképességünk javulásához a visegrádi szintre kellene csökkenteni az adókat” – vélekedett Ürmössy Gergely, szerinte a jelentős elvonás ellenére keveset költünk oktatásra és egészségügyre, ráadásul a hatékonysággal is baj van.

A helyi önkormányzatok időközben rengeteg pluszfeladatot kaptak, de egyre kevesebb bevételt szedhetnek be. Ez úgy történhet, hogy az adókból egyre többet kap a központi költségvetés, miközben a helyi önkormányzatok már csak a GDP 2,1 százalékát vonják el termelési adó formájában, ami a válság előtt még 2,5 százalék volt.

A régióban elindult egy adócsökkentési hullám – mondta az Erste elemzője, aki az új lengyel kormánytól érdemi élénkítőcsomagot vár. A szakértő azonban Magyarországon nem számít érdemi adócsökkentésre a következő időszakban, ezzel pedig tartósan szembemehetünk a régióval, és megmaradhat a gazdasági lemaradásunk is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek