Szabadulni kell a szállodáktól

Bekeményít a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hitelintézeteknek kezelniük kell a problémás projekthiteleiket, különben sokkal szigorúbb tőkekövetelményeknek kell megfelelniük, mint versenytársaiknak. A bankok 2017. január 1-jéig kaptak haladékot a portfólióik kitisztítására, addig összesen több mint 700 milliárd forintnyi ilyen hitellel kell foglalkozniuk. A jegybank azért lépett, mert a projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi kockázatot hordoz, ráadásul a bankok hitelezési hajlandóságát is korlátozhatja.

A rendszerkockázati tőkepuffer sokba kerülhet. A jegybank csak a legjobb minőségű, úgynevezett CET1 tőkeelemekből engedi megképezni, és a mértéke akár 2 százalék is lehet. A CET1 minimális mértéke 4,5 százalék az idén, de magasabbat is megszabhatnak a rendszerszinten fontos bankoknak. A jegybank akkor ír elő extra puffert, ha a pénzügyi csoport problémás projekthiteleinek az állománya meghaladja az első pilléres tőkekövetelmény 30 százalékát: 60 százalékig 1 százalékponttal, 60–90 százalék között 1,5, 90 százalék fölött pedig 2 százalékponttal kell növelni az első pilléres puffert. Ha 5 milliárd forintnál kisebb a problémás állomány, akkor nem kell lépni.

Az MNB a 90 napon túl késedelmes hitelek mellett az átstrukturált projekthitelek egy részét is problémásnak tekinti, csak a már legalább egy éve rendben törlesztett kölcsönöket lehet problémamentesnek minősíteni. Ennek az lehet az oka, hogy bár a többi vállalati hitelportfólió szépen tisztul 2012 óta, a bedőlt projekthiteleken az átstrukturálások eddig alig segítettek a jegybank legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint. Az eladások nagy része bankcsoporton belüli tranzakció volt, tavaly például 105 milliárd forintnyi bruttó állományt adtak el a nagybankok, zömmel saját tulajdonosi körön belül. A faktoringcégek és a követeléskezelők sem segítenek érdemben a portfóliótisztításban, egyedül a jegybank által felállított eszközkezelő (MARK Zrt.) csökkenthetné jelentősebben a projekthiteleket a májusi jelentés szerint. A MARK szerepéről nincs szó a jegybank tegnapi határozatában. A korábbi elképzelés az volt, hogy a MARK teljes portfóliókra fog ajánlatokat tenni, szemezgetés nélkül, mivel az a célja, hogy minél nagyobb problémás kereskedelmi ingatlankitettséget vásároljon ki a bankok mérlegéből.

A jegybank törekvése részben érthető, hiszen azok a hitelintézetek, amelyek a korábbi hírek szerint a leginkább érintettek voltak a projekthitelezésben, komoly mérlegleépítésen estek át az elmúlt években. Az MKB és a CIB hitelállománya például 2009 és 2014 vége között szinte feleződött, a Raiffeisené több mint 30 százalékkal csökkent. A CIB régóta küzd a nyakába szakadt ingatlanportfólióval, saját állítása szerint „jól halad azon ügyletek lehető legkevesebb veszteség mellett történő kezelésében és csökkentésében, amelyek nem tartoznak a hosszabb távon megtartandó portfólióba”. Az MNB-s szanálás alatt álló MKB könyv szerinti értéken valamivel több mint 700 millió eurónyi problémás projekthitellel rendelkezik, ezektől hamarosan megszabadulnak – mondták lapuknak. A portfóliót egy úgynevezett szanálási vagyonkezelő veszi majd át, amely gyakorlatilag a szanálási alap követeléskezelő cége. Az átadásból adódhat némi veszteség, de tőkeproblémáik biztosan nem lesznek.