BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Veszélyben több száz milliárdnyi EU-támogatás

Jelenleg 962 darab, uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztés késik az állami és az önkormányzati szektorban. December végén zár­óra, s ha nem történik csodaszámba menő előrelépés, várhatóan sok száz milliárd forintot nem tudnak felhasználni a nyertesek.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak több mint 80, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek félszáz uniós támogatást nyert projektje van késésben, de elmaradásban van a BKK, és mellettük további több száz önkormányzat és állami intézmény tervezett fejlesztése is lassan halad. A Miniszterelnökségtől megtudtuk, jelenleg 962 darab projekt van veszélyben, s ezek 150 milliárd forinttal rosszabbul állnak az uniós támogatások felhasználásával, mint amit 2015. harmadik negyedévének végére vállaltak. Ez nemcsak a fejlesztések elmaradása miatt jelent gondot, hanem azért is, mert ha nem történik jelentős változás, akkor több mint 800 milliárd forint körüli uniós támogatással lekötött szerződésállomány sorsa válik kérdésessé pár héttel az előtt, hogy a benyújtható számlák szempontjából lezárul a 2007–2013-as uniós költségvetési időszak.

Ez nem jeleneti azt, hogy ennyi uniós forrást el is veszít Magyarország, hiszen az intézmények vélhetően csak azoktól a fejlesztésektől állnak el, amelyet még el sem kezdtek vagy éppen csak elindítottak. A többi esetben átütemeznek, gyorsítanak, szerződést módosítanak.

Különben már az év elején látszott, hogy baj van a támogatások felhasználásával, nem véletlen, hogy a Miniszterelnökség kiadott egy listát, s projektre lebontva nyilvánosságra hozta azokat az intézményeket, amelyek nem a szerződésben vállalt ütemben haladnak a megvalósítással. Márciusban a 2014. év végi vállalásokhoz viszonyítva 2240 milliárd értékű szerződéssel lekötött fejlesztés volt késésben, áprilisban már csak 1361 milliárd forintnyi, azaz egy hónap alatt 900 milliárd forinttal csökkent az érintett állomány. Jelenleg a szerződéses állomány még mindig több mint 800 milliárd forint, ám változott a viszonyítási alap, ugyanis ezúttal a 2015. harmadik negyedévre vállalt állapothoz képest nézik a helyzetet, azaz az adatok gyakorlatilag napra készen mutatják a helyzetet.

A darabszámot tekintve az év elején még 1700 projekt volt késésben 2014 év végéhez képest, ez a szám áprilisban 842-re csökkent, jelenleg pedig az állami szektorban lévő elmaradott fejlesztések száma 962 darab, s ez a szeptember végi céloktól összességében 150 milliárd forint pénzfelhasználással tér el, azaz ennyivel jobban kellene állni a források elköltésével, mint amiről az érintettek be tudtak számolni.

Úgy tűnik, most már a beígért szigor sem tud komoly lendületet adni a késedelmes projekteknek. Még tavasszal ugyanis a Lázár János vezette Miniszterelnökség kilátásba helyezte, hogy legyen az állami, önkormányzati vagy céges nyertes, akinek késedelmes fejlesztése van, annak eszébe se jusson uniós támogatást kérni a Széchenyi 2020 pályázati rendszerben, amíg a folyamatban lévő projektjével nem számol el. Sőt, ha egy állami intézmény esetlegesen forrást veszít, a kormány döntésének értelmében ennyivel csökkentik az adott szervezet 2016. évi központi költségvetési támogatását, de a szankció nem érintheti az állami szerv által ellátott közfeladatokat. Ez akkor óriási lendületet adott a pénzek felhasználásának.

Túlvállatuk magunkat

Magyarország 2007–2013 között a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 8500 milliárd forint uniós támogatás lehívására kapott lehetőséget. Ahhoz, hogy ezt a célt biztosan elérjük, a kormány 1000 milliárd forint értékben engedélyezett túlvállalást, vagyis csaknem 9500 milliárd forint pénzügyi kötelezettséget vállalt. Tette ezt annak érdekében, hogy a bebukott fejlesztések helyett azonnal be tudjon vinni a rendszerbe megvalósítható projekteket.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek