Kiderült: nem csak a mezőgazdaság miatt fékezett nagyot a magyar gazdaság
A GDP volumene 2,4 százalékkal nőtt, ami első becslésben közölt adathoz viszonyítva 0,1 százalékponttal emelkedett, de még ez is érdemi lassulás az első és a második negyedévhez képest.
A GDP-növekedés lassulása több tényezővel magyarázható. A mezőgazdaság majdnem 1 százalékponttal húzta le a növekedést, és már az ipari termelés sem járul hozzá annyira erősen a bővüléshez, mint korábban. Az építőipar teljesen lefékezett, pedig két és fél évig támogatta a növekedést az EU-források gyorsuló lehívása miatt.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke éves alapon 7,4 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,9 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,5 százalékkal nagyobb lett.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,2 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal növekedett.
A szolgáltató ágak közül a pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások ebben a negyedévben nettó hiteltörlesztők voltak, ezt nem tudta ellensúlyozni a nem pénzügyi vállalatok hitelállományának kismértékű növekedése.
Felhasználási oldalról számolva a végső fogyasztás dinamijája megegyezett a szolgáltatások bővülésének ütemével, a beruházások visszaesése azonban lefelé húzta GDP-t. A külkereskedelem továbbra is erős: a nettó export 1,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
A háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a lakásszolgáltatások, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében az átlagot meghaladóan emelkedett a volumen - írta a KSH.
Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztása erőteljesen növekedett, utóbbi nagyobb mértékben. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 3,1 százalékkal nőtt.
Elemzők szerint a magyar gazdaság a következő időszakban nem kap újabb lendületet, de várhatóan nem is esik 2 százalék alá a bővülés üteme. Az EU-források gyorsabb lehívásának hatása a jövő évtől kifut, ami csökkenteni fogja a beruházásokat – miután az új uniós ciklusból csak lassan indulnak majd meg a kifizetések –, és a lakosság reáljövedelme sem bővül majd olyan gyors iramban, mint idén, hiszen visszatér az infláció. Ezt ellensúlyozhatja, hogy az óvatossági megfontolások kevésbé jellemezhetik az embereket, miután a devizahitelekkel kapcsolatos bizonytalansággal nem kell számolniuk.
