Korlátozottan csökken az új lakások áfája

Négy évre korlátozza a lakásáfa csökkentését a kormányzat, miközben nem is terjeszti ki a piac egészére az intézkedést: csak az új lakások építésénél, a végső árban lehet érvényesíteni az ötszázalékos kulcsot. Korlátozást jelent az is, hogy csak a 150 négyzetméter alatti társasházi lakások és a 300 négyzetméteresnél kisebb családi házak esetén érvényesíthető a kisebb áfa. Előny viszont, hogy az alacsonyabb kulcsot januártól minden, még el nem adott (de két éven belül épült) lakás esetében alkalmazni lehet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Rogán Antallal, a miniszterelnök kabinetfőnökével közösen jegyzi a hétfőn beterjesztett salátatörvényt, amelyet már ma el is fogadhat az Országgyűlés.

A gazdasági növekedés elősegítését célzó javaslatba számos olyan elem is belekerült, amelynek kevesebb köze van az eredeti célhoz (lásd keretes anyagunkat), miközben számos olyan intézkedés maradt ki, amelyben reménykedett a szakma. A CSOK – a lakásépítési kedvezmény – megduplázásáról egyelőre szó sem esik. Kárpótlásul azok a magánépítkezők, akik 300 négyzetméteresnél kisebb ingatlant építenek, mentesülnek az építési engedélyek beszerzése alól, és minden iparági szereplőnek hasznot hajtó szabályként nyolcnapos válaszadási határidőt írnak elő a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására.

Varga Mihály a beterjesztést követő sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány a lakásépítésének számának növekedésével számol a javaslat nyomán, és azzal, hogy emiatt pótolható lesz a kulcs mérsékléséből származó bevételkiesés. Hangsúlyozta: a 2016-os központi költségvetést jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal fogadták el, így ha az áfacsökkentés miatt adóbevétel esik ki, az nem fogja befolyásolni a büdzsé mozgásterét. A miniszter korábban a Kossuth rádióban elmondta: a remények szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.

A Világgazdaság számítása szerint közel 40 milliárd forint esett volna ki a költségvetésből, ha az új lakásépítés egészére kiterjesztik az áfacsökkentést: a 2014-ben felépült 8358 új lakás a KSH szerint átlagosan 20 millió forintból készült el (áfa nélkül), vagyis 46 milliárdos bevételt biztosított a büdzsének. Ebből a körből most azt a 3425, értékesítésre és megrendelésre épült lakást emelhették ki, amelynek döntő többségét vállalkozók építették. Itt azonban – a magánberuházásokkal ellentétben – jellemzően kisebbek, vagyis olcsóbbak a lakások: az átlag 13,5 millió forint volt, áfa nélkül. Ez annyit jelent, hogy az értékesítésre szánt új lakások csak 13,6 milliárdos bevételt hoztak a büdzsének – ennek a jelentős részét engedi el a költségvetés most, összesen 11 milliárd forintot.

A kiesés pótlásához – ha csak az áfabevételeket vesszük – 16 ezerrel több vállalkozói lakásépítés kellene, de természetesen a számítások során lehet kalkulálni a keletkező egyéb állami bevételekkel, az szja és a társasági adó növekményével is. Ekkor akár három-négyezer új lakás is elegendő lehet a kiesés fedezéséhez, de – mint arról beszámoltunk – az idei, terven felüli áfabevételek miatt jövőre nagyobb a büdzsé mozgástere, tehát a költségvetés módosítása vagy a tartalékok igénybevétele nélkül is meglenne a fedezet a mérséklésre.

Kérdés, hogy erre szükség lesz-e. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke 30 százalékos növekedést vár az új építésű lakások piacán jövőre (ez háromezer új lakás), míg 2018-ban szerinte az idei nyolc-kilencezres szám meg is duplázódhat. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közleményükben viszont már azt szorgalmazták, hogy a magánépítők számára is csökkenjen az áfakulcs.

A költségvetési hatást mindenesetre tovább csökkenti, hogy a kisebb áfát a korlátozott körben is csak 2019 végéig, tehát négy éven át lehetne alkalmazni. Ennek az indoklás szerint az az uniós előírás az oka, amely csak korlátozott ideig engedi a kisebb áfát. Igaz: ez a szociális lakásépítések esetén nem feltétlenül van így, márpedig a négyzetméter-korlátozások miatt a magyar szabályozás beleférhet ebbe a kategóriába.

ʘ A helyi iparűzési adót az önkormányzatok nem fordíthatják a fizetésekre, csak szociális feladatokra és/vagy közlekedésre

ʘ A moziknak kötelező lesz jelenteniük a látogatóik számát az üzemeltető hatóságnak

ʘ A katás és a kivás vállalkozások számláit is befogadhatják majd filmgyártási költségként az érintett cégek

ʘ A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagjainak meghosszabbítják a mandátumát

ʘ A helyi iparűzési adót az önkormányzatok nem fordíthatják a fizetésekre, csak szociális feladatokra és/vagy közlekedésre

ʘ A moziknak kötelező lesz jelenteniük a látogatóik számát az üzemeltető hatóságnak

ʘ A katás és a kivás vállalkozások számláit is befogadhatják majd filmgyártási költségként az érintett cégek

ʘ A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagjainak meghosszabbítják a mandátumát -->