A 2014–2020 közötti tervezési ciklusban minden eddiginél nagyobb összeg, uniós és hazai forrásokból összesen mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre K+F+I-célokra. A felfedező kutatást, a célzott kutatást és az innovatív vállalkozásokat ösztönző pályázatok koncepcióját az EU-s operatív programokhoz és a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához (S3) illeszkedve dolgozta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).
Kifejezetten figyeltek arra, hogy olyan pályázati portfóliót állítsanak össze, amelynek az eredményei nemcsak kutatási jelentésekben vagy intézmények rezsielszámolásaiban valósulnak meg, hanem a létrejövő infrastruktúra működtetése fenntartható legyen a 2020 utáni időszakban is, amikor az EU-s strukturális alapokból lehívható célzott források helyett többségében már a közvetlenül pályázható pénzek lesznek elérhetők – tudtuk meg a NKFI Hivataltól. Ösztönözni akarták a felsőoktatási és az ipari szereplők együttműködését. Erre példa a Felsőoktatási és ipari együttműködési központok című pályázati kiírás, amely az egyetemek és az ipari szereplők K+F+I-együttműködését célozza azáltal, hogy újszerű formában intézményesíti és finanszírozza ennek kereteit új, konzorciumban működtetett kutatás-fejlesztési és innovációs központokban.
Még 2014-ben a hazai K+F mintegy 12 százalékát finanszírozták az uniós operatív programokból, 21,5 százalékát állami forrásokból, a közvetlenül pályázható EU-s programok szerepe 3,5 százalék volt. A finanszírozási struktúra nagyban eltér a vállalkozások, a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek tekintetében. A kutató-fejlesztő intézetek ráfordításainak 9,7 százaléka származik az EU-s pályázatokból, 5,8 százaléka az operatív programokból, míg 70,3 százaléka más állami támogatás. A felsőoktatásban hasonló az szerepe, azonban ez esetben 23,6 százalékos az operatív programok szerepe, és a ráfordítások több mint felét adják hazai források.
A vállalkozási kutatóhelyek finanszírozásában az állam, illetve az EU jóval kisebb szerepet játszik: az EU-s pályázatok súlya 1,3 százalék, az operatív programok mintegy tizedét finanszírozzák a vállalati K+F-nek, az egyéb állami források szerepe pedig csupán 5,3 százalék volt.
Az elmúlt időszakban a források szerkezete is jelentősen átalakult: összességében nőtt a külföldi és a vállalati források súlya. Ugyanakkor az uniós finanszírozás jelentőségét mutatja, hogy a 2015-ös tervezett KFI-pályázati forrásokban – az operatív programokon keresztül – 270,5 milliárd forint, míg hazai költségvetési forrásból, az NKFI Alap közvetlen hazai finanszírozásából 27,13 milliárd forint szerepelt.
Szakmailag koordinálnak
Az NKFI Hivatal az uniós források felhasználásának szakpolitikai koordinációjáért, valamint a kutatásfinanszírozási szempontból fenntartható és stratégiailag megalapozott pályázati rendszer létrehozásáért felelős kormányhivatal. Az NKFI Hivatal tesz javaslatot arra, hogy mely célokra, milyen ütemezésben és milyen keretösszeg álljon rendelkezésre az EU-s operatív programokból, valamint a hazai költségvetési forrásból gazdálkodó NKFI Alapból. Az uniós pályázatok esetleges keretösszegének emelésére, illetve a felhívás ismételt közzétételére a szakpolitikai vélemény kiadása a hivatal feladata.
