Nagyot nőhetnek a reálkeresetek az infláció visszatérése ellenére

A gazdaság ugyan lassabban növekedhet idén, mint korábban, ezt egyelőre alig érzik majd az emberek. A GDP a 2014-es 3,7 és a tavalyi 3 százalékhoz közelő mérték után 2-2,5 százalékkal növekedhet a legtöbb előrejelzés szerint, amit a belső kereslet és az nettó export támogathat. A beruházások ugyan visszaeshetnek, miután a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint az uniós források lehívásának csökkenését nem ellensúlyozzák teljes mértékben a növekedésösztönző lépések.

A gazdaság húzóereje a külpiaci konjunktúra mellett a fogyasztás növekedése lehet idén, hiszen a háztartások megszabadultak a devizahitelek árfolyamkockázatától, ráadásul az adóváltozások, valamint a nemzetgazdaság egészében várható 4 százalékhoz közeli béremelés hatására több lesz az elkölthető jövedelmük. Utóbbit némileg rontja, hogy két év után idén visszatér az infláció. A fogyasztói árak 2014-ben és tavaly is stagnáltak – illetve kismértékben estek – a rezsicsökkentés és a globális olajárak zuhanása miatt. Ebben az évben azonban már nem várható az energiaárak érdemi csökkenése, emiatt 1,5-2 százalék közelébe emelkedhet az éves átlagos infláció. Amíg az elmúlt két évben a nominális béremelés megegyezett a reálbérek növekedési ütemében, idén kissé lassabban bővülhet a keresetek vásárlóereje, mint ahogy nőnek a nominálbérek.

A várakozásoknál azonban magasabb béremeléshez vezet, ha a minimálbér majdnem 6 százalékos emelése felfelé húzza a béreket a többi jövedelmi kategóriában is. A fogyasztást az is élénkítheti, hogy a költségvetési szférában több szektorban is az átlagosnál jóval nagyobb – például a rendvédelmi és a felsőoktatásban dolgozók körében – béremelést hajtanak végre.

Segíthet stabilizálni a gazdaságot az is, hogy jövőre tovább csökken a munkanélküliség. Az MNB szerint tavaly 6,6 százalékon állt a ráta, 2016-ban pedig közel egy százalékpontot, 5,7 százalékra süllyedhet. Igaz, ebben benne van a közfoglalkoztatás további kiterjesztése is, ami érdemi hozzáadott rétéket nem teremt.

A hazai növekedést a kínai gazdaság lassulása és a Volkswagen-botrány esetleges hatásai veszélyeztethetik idén, ezeket azonban ellensúlyozza, hogy a kormány és az MNB erőteljes stimulusokat vezetett be, amelyek a lakásépítések bővülésén és a hitelfelvétel növekedésén keresztül kedvező hatást gyakorolhatnak a gazdaságra.

Az előrejelzések szerint az előttünk álló év sem lesz rossz. A GDP-növekedés újra gyorsuló pályára kerülhet, az infláció azonban megközelítheti a 3 százalékot, így a reáljövedelem – és a lakossági fogyasztás – lassabban növekszik majd. Addigra viszont ismét felgyorsul az EU-források lehívása.