Májusban jöhet a pénzeső
Őszre akár mindhárom nagy hitelminősítőnél kikerülhet a bóvliból Magyarország. Elsőként a Moody’s nyithatja meg a sort: a cég tavaly novemberben a devizahitelek problémáinak megoldása mellett az államadósság csökkenése miatt javította a besorolás kilátását a felminősítés előszobájának tekintett pozitívra. Márpedig az adósságot az év végén annak ellenére sikerült a 2014-es szint alá szorítani, hogy az Európai Unió – az elszámolási viták miatt – több mint 500 milliárd forintot tartott vissza. Ráadásul a központi költségvetés adósságának az év végén már csak 32,4 százaléka volt deviza – a Moody’s pedig tavalyi elemzésében azt emelte ki, hogy a 30 százalékos arány környékén már sok, befektetésre egyébként ajánlott ország szintjét érné el Magyarország is.
Az amerikai társaság felminősítése azonban önmagában még nem biztosan lesz elegendő ahhoz, hogy a magyar kötvényeket elkezdjék felvásárolni a befektetők. A váltás persze felkeltheti a figyelmet, ám több befektetési alapnál létezik egy olyan szabály, amely szerint csak azon országok papírjaiból lehet vásárolni, amelyek legalább két hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában vannak. Az ebből a szempontból fontos felminősítés legelőbb májusban jöhet meg: a Fitch Ratings május 20-án vizsgálja felül a magyar besorolást. A felminősítést itt már a zsebében érezheti a kormány: a hitelminősítő éppen tavaly májusban – elsőként a nagyok közül – látta el pozitív kilátással a magyar osztályzatot. Tavaly novemberben a társaság a javuló államadóssághoz és a stabil gazdasági környezethez kötötte a felminősítést: tulajdonképpen a bankadó csökkentését szabta a jobb osztályzat feltételéül. Miután a teher csökkent, a gazdasági kiszámíthatóság pedig a korai tervezéssel tulajdonképpen javult is, aligha lehet olyan ok, amely megakadályozná a jobb minősítést.
A besorolások korai javítása jól is jönne a kormánynak, és nem csak azért, mert a jobb osztályzat nyomán esetleg beáramló tőke eleve olcsóbbá teszi az adósság finanszírozását. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a második negyedévben 821 milliárd forintnyi devizaadósság jár le. Ezt ugyan – a még mindig magas devizatartalék és a pozitív fizetési mérleg miatt – könnyedén lehet fedezni forintkibocsátásokból is (ahogyan az első negyedévben lejáró 226 milliárdnyi hitelnél sem jelenthet ez problémát). A kormányzat tervez ugyan devizakötvény-kibocsátást, ám elképzelhető, hogy – a valószínűsíthető nagyobb befektetői érdeklődés miatt – ezzel megvárja a hitelminősítők lépését. Miután március elején két kedvező döntés is várható, májusra pedig akár meglehet a befektetői ajánlás két intézménynél is, a várakozás jelentősebb hozamcsökkenést is eredményezhet.


