Járulékkedvezmény lehet a cafeteriából

Új rendszert vezet be a kormány az EU-források felhasználásánál, az államigazgatásban dolgozók bírálnak majd el minden uniós pályázatot – jelentette be Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. A korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik – közölte –, és önkéntes jelentkezés alapján, pluszfizetésért jelentkezhetnek majd az államigazgatás dolgozói a pályázatbíráló szaknévsorba. Ez a kormányfő szerint gyorsabb és átláthatóbb rendszert eredményez.

A kormány ezenkívül a cafeteriarendszer teljes átalakításán gondolkodik. Ismert: az Európai Bíróság néhány hete az uniós versenyszabályokkal összeegyeztethetetlennek mondta ki az Erzsébet-utalványok terjesztésének állami monopóliumát, és kisebb változtatásokat látott indokoltnak (ugyanezen az alapon) a SZÉP-kártya rendszerében is. Orbán ezt úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar rendszert, és ezért szerinte fel kell vetni annak lehetőségét, hogy az eddigi kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. Azt mondta, a jelenlegi kettős bérrendszer intézményében „van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot”. Ezért szerinte 2017-től a cafeteriát készpénzesíteni kellene, vagyis a bérnek lenne egy olyan része, amely nem visel járulékot, és nem számítana bele a nyugdíjba. A kettős bérrendszer kockázatának nevezte azonban, hogy „az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért „felnyomják” a második, járulékmentes kategóriába. Ez annyit jelenthet egyébként, hogy bizonyos feltételekkel a bér egy részére járulékkedvezményt adna az állam.

Orbán Viktor azt is szorgalmazta, hogy azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát vezessenek be, még kisebb követelményekkel. Mint mondta, még mindig vannak körülbelül 200 ezren, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni.

A miniszterelnök mindezek mellett elmondta, hogy mit is jelent a nullás költségvetés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban és az MKIK rendezvényén is úgy fogalmazta ezt meg, hogy az állam működtetésére és fenntartására ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. Most ezt Orbán Viktor azzal egészítette ki, hogy hitelt az állam csak fejlesztésre vehessen fel jövőre – vagyis a hiány összege nem lehetne nagyobb a beruházások és fejlesztések összegénél. Az idén a beruházási alap 133 milliárdos, ám számtalan tétel kimaradt belőle – a jövőre tervezett, a konvergenciaprogram szerinti a GDP arányában 1,7 százalékos uniós hiányhoz 500-600 milliárd forintos pénzforgalmi deficit társulhat, ekkora fejlesztési keretet azért lehet találni. Orbán szerint mindenesetre a jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás költségvetés” legyen. Szerinte a többlettel valósítható meg, hogy ne csak a GDP arányában, hanem abszolút számok szintjén is csökkenjen az adósság.