Kína kitart növekedési célja mellett

Lehetetlen, hogy Kína elvétse növekedési célját, nem fenyeget kemény földet érés, a reformokkal párhuzamosan bővülhet a gazdaság – nyugtatta meg az újságírókat Li Ko-csiang kínai miniszterelnök az országos népi gyűlés 12 napos éves ülésszaka utáni sajtóértekezletén. A 2020-ig szóló 13. ötéves tervben kitűzött, évente átlag 6,5 százalékos GDP-növekedési célszámot, illetve az idei 6,5-7 százalékot 98,4 százalékos többséggel fogadta el a törvényhozás, ez a legalacsonyabb arány Li hivatalba lépése, 2013 óta. A gazdaságban lehetnek kisebb fel-le mozgások, de a döntéshozók „innovatív intézkedéseket” fognak használni ahhoz, hogy sínen tartsák – közölte a kormányfő. Erőteljesen lépni fognak annak érdekében is, hogy újra munkába tudjanak állni azok, akik a szerkezeti átalakítások miatt elveszítik az állásukat az ipari kapacitásfölöslegek leépítése nyomán. A munkaerő áthelyezésének finanszírozására egy 100 milliárd jüanos (15,3 milliárd dollár) speciális állami alapot hoznak létre.

A kínai részvény-, illetve devizapiac volatilitására vonatkozó kérdésre reagálva Li a MarketWatch beszámolója szerint elismerte, hogy volt ingadozás, de Peking stabilizáló intézkedései elérték a kívánt hatást, folytatják a piacorientált reformokat, és megerősítik a felügyeleti rendszert, hogy fel tudjanak lépni a morális kockázatok ellen is. Idén a sencseni tőzsdével is összekötik a hongkongit, miután a sanghajival megteremtett kapcsolat kölcsönösen előnyösnek bizonyult – mondta a kormányfő. A pénzügyi rendszer Li szerint alapvetően szilárd, a bankok tőkemegfelelési mutatója átlag 13 százalék fölött van – hangsúlyozta –, képesek lesznek arra, hogy segítsék a reálgazdaság fejlődését, beleértve a kisvállalkozásokat.

Az első kommentárok főleg a konkrétumokat hiányolták a kormányfői szavakból, de az általános ígéreteket se tartják túl meggyőzőnek. Még Kínában se lehet 6,5 százalékos növekedést fenntartani fájdalmas reformok nélkül – emelte ki a Bloombergnek a Rabobank vezető hongkongi szakértője, és mások szerint is megkérdőjelezhető, hogy a vezetés be tudja-e váltani a tömeges csődök vagy elbocsátások nélküli reformokra tett ígéretét.