Szűk körű kiterjesztés

A fodrászok, a kozmetikusok, az ügyvédek és a masszőrök is megússzák az online pénztárgépek második körös kiterjesztését, végül ugyanis a korábban tervezettnél szűkebb körrel bővítik a rendszer kötelező alkalmazását. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy szeptember 30-tól a kereskedők és a vendéglátósok mellett a járműjavítók, az autó- és motoralkatrész-kereskedők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruhatisztító szolgáltatást végzők, valamint a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára lesz kötelező az online pénztárgépek használata. Rajtuk kívül januártól kötelezővé teszik még a pénzváltók számára a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött kasszák alkalmazását, valamint dolgoznak egy olyan rendszeren, amely a taxisok adatait egy központi rendszeren át küldi be a hatósághoz (vagyis náluk nem kellene külön pénztárgép ehhez). A tárca erről szóló közleménye külön megemlíti, hogy az uberesek számára is kötelező volna ez a rendszer (miután náluk ez simán működik, most – úgy tűnik – a taxisoknak kell átállniuk a közösségi szolgáltatóhoz hasonló rendszerre).

Varga azt mondta, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara győzte meg a pénzügyi kormányzatot az egyeztetések során arról, hogy egyes ágazatokban drágább lenne a bevezetés, mint annak az eredménye – ezért maradt ki néhány terület. Arra koncentráltak, hogy azokban a szektorokban vezessék be a rendszert, ahol az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. Szavai szerint most mintegy 30 ezer vállalkozás számára írják elő az online kasszák alkalmazását, ami akár 20-30 milliárd forintos többletbevételt is eredményezhet a költségvetésnek.

A miniszter úgy vélte, az intézkedés nyertesei az érintett szektorokban most is tisztességesen működő vállalkozások lesznek (a feketézők nem legális versenyelőnye csökken). Náluk talán csak azok a pénztárgép-forgalmazók nyernek többet, akiknek jelentősebb raktárkészletük van, hiszen ők értékesíthetik ezeket. Az még kérdéses, hogy a kormány egyáltalán támogatja-e az új pénztárgép megvásárlására kötelezett vállalkozókat – Varga Mihály azt mondta, a kabinet mai ülésén ez szóba kerülhet. A támogatás mellett szól, hogy a kereskedők is kaptak segítséget (igaz, csak a kisebbek, akiknek nem kellett öt gépnél több), a kormányzati segítséggel szemben viszont felhozható az az érv, hogy most már kialakult körülmények között, éles versenypiacon lehet vásárolni, vagyis olcsóbban lehet a gépeket beszerezni.

Több mint 200 ezer pénztárgép üzemel

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban (2013 vége óta elvben, 2014 ősze után a gyakorlatban is kell a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátóhelyeken és a szállodákban alkalmazni a rendszert). Az eredmények a költségvetés bevételeiben is láthatók: Varga Mihály szerint 2014-ben 150-200 milliárd forintos, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.