Veszélyben a török növekedés

Újabb csapást mért a török gazdaságra a szombati terrorakció, amikor Isztambul egyik forgalmas bevásárlóutcáján robbantott az Iszlám Állam (IS), és az áldozatok között külföldiek is voltak. Az országban tavaly nyár óta gyakorlatilag egymást érik a merényletek – ezeket részben az IS-nek, részben a kurdoknak tulajdonítják –, az idei négy nagyobb akció közül a januáriban tucatnyi német turista is meghalt az isztambuli Kék Mecset közelében. A korábban tömegével érkező oroszoknak a kormány hivatalosan nem ajánlja a törökországi utazást a két ország közötti feszültségek miatt (ezek egy a török légteret megsértő orosz vadászgép lelövése után éleződtek ki oly mértékben, hogy Moszkva a kereskedelmi embargót is bevetette). Márpedig korábban Németország és Oroszország volt a két legfontosabb küldő a másfél évtizede virágzó török idegenforgalomban, amelynek 2015 előtt még külön lökést adott a The Wall Street Journal szerint az, hogy az arab tavaszt követő zavargások, illetve az ottani terrorakciók sok turistát elriasztottak az észak-afrikai tengerparti üdülőhelyektől.

Az utóbbi években egyre lassabban bővülő török GDP több mint 4 százalékát adja az idegenforgalom, az ágazat kormányzati adatok szerint az aktív népesség mintegy 7 százalékát foglalkoztatja, több mint egymillió embert. A német utazási irodák szövetsége és a világ legnagyobb utazásszervezője, a TUI azonban arról számolt be, hogy az idei nyárra eddig 40 százalékkal kevesebb foglalás érkezett a török utakra, mint egy évvel korábban. A törökországi szállodák kihasználtsága kevesebb mint felére esett vissza, nagyon sok idegenforgalmi létesítményt kínálnak eladásra, noha a kormány februárban beindított egy több mint 540 millió lírás (190 millió dollár) finanszírozási programot ezek támogatására, illetve adósságaik rendezésére.

Az idegenforgalom megbillenése különösen fájó lehet azért, mert a török gazdaság egyik fő problémája a folyó fizetési mérleg hiánya. Az ágazatból származó bevételek 2014-ben értek csúcsra 34,3 milliárd dollárral, tavaly azonban ez 31,5 milliárdra esett vissza (tíz éve először volt csökkenés). A tendencia veszedelmesen folytatódik: a márciusban közzétett jegybanki adatok szerint idén januárban az egy évvel korábbinál 19 százalékkal kisebb lett az ország idegenforgalmi bevétele.

A török folyó fizetési mérleg hiánya elég magas más feltörekvő országokkal összehasonlítva – figyelmeztetett még március elején a Moody’s egyik vezető hitelezési szakembere, Alpona Banerji, a török Anadolu Agencynek nyilatkozva. Ez akkor is így van, ha a korábbi aggasztó egyensúlytalanságon sikerült is javítani az elmúlt két évben, utóbbi ugyanis főleg az alacsony olajáraknak tudható be, a tőkemérleg sebezhető maradt. A Moody’s tavaly decemberben negatív kilátással erősítette meg az ország Baa3-as besorolását, ez a befektetésre ajánlott kategória legalja. A megerősítés mellett szólt akkor az ország alacsony, 34 százalékos GDP-arányos adóssága, illetve a 2016-ra várt 3,4 százalékos GDP-növekedés, a kihívások közé sorolták a nagy mérleghiányt és a geopolitikai kockázatokat (beleértve a menekülthullámot is). Utóbbiak azóta csak fokozódtak, és nemcsak a turizmust érinthetik, hanem az üzleti és a fogyasztói bizalmat, ezen keresztül a fogyasztást is, ami lehúzhatja a gazdasági növekedést.