Felgyorsult a bérek növekedése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Februárban a várakozásoknál lényegesen gyorsabban, 5,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg az szja kulcsának egy százalékpontos csökkentése miatt a nettó fizetések 7,5 százalékkal emelkedtek, így a februári 0,3 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 7,2 százalékkal emelkedtek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A stagnáló bérű közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó bérnövekedés 6,6 százalék, a nettó bérnövekedés 8,2 százalék volt, így a reálbérek 7,9 százalékos növekedést értek el. A gyors növekedést a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 5,7 százalékos emelkedése, illetve a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók kiegészítő pótléka is fűtötte.
A versenyszférában átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek a bérek, miközben a közszférában továbbra is kiemelkedően – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 10 százalékkal voltak magasabbak a fizetések. Így a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 249 ezer forint volt. A legjobban fizető ágazat az informatika és telekommunikáció, ahol csaknem 490 ezer forint az átlag. A bérek továbbra is a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).
Kedvező jel, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,5 százalékra gyorsult, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,6 százalékos növekedése okozott – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál nagyobb mértékben, mintegy 7 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, míg egy év alatt a növekedés közel 100 ezerre rúgott.
A Takarékbank az idén 4,7 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedést jósol. A bérkiáramlást azonban fokozhatja, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, például a járási hivataloknál július elejétől, illetve húszezer NAV-os dolgozónál, első lépcsőben átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel.
Emellett az olajárak tartós zuhanása miatt a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek. Összességében az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése, valamint a lakosság nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – hangsúlyozta Suppan Gergely.
Egészségügy: nincs megállapodás
Nem született megállapodás az egészségügyi államtitkárság és az ágazati érdekképviseletek között az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről a szerdai budapesti tárgyaláson, s az egyeztetések pénteken folytatódnak. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár elmondta: az érdekképviseletek azt szeretnék elérni, hogy még az idén elkezdődjön a béremelés, és az a következő években folytatódjon. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott, tisztességes ajánlatot kaptak a kormánytól, de akkora az ágazatban a lemaradás, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy már az idén induljon el a bérfejlesztés.
