Magas adók sújtják a magyar gazdaságot

A következő években talán kevésbé nyomják majd a gazdaságot a termelési adók, most azonban még az Európai Unió sereghajtói között vagyunk. Magyarországon tavaly a GDP 16,2 százalékára rúgtak a termelési adók, jóval meghaladva az EU 12 százalékos átlagát. A régiós országokhoz képest is óriási a terhelés, ami azzal is összefügg, hogy itthon a GDP felét újraosztja az állam. Romániában 12, Lengyelországban alig több mint 11, Szlovákiában pedig egy számjegyű a termelési adók aránya a GDP-n belül.

A válság után minden országban növekedett az újraelosztási ráta, ami a bevételek erőteljes növekedésén látszott a régióban is – mutatott rá Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető közgazdásza szerint erre azért volt szükség, hogy tompítsák a recessziót. Romániában például a 2008-as válság előtti 32-33 százalékos GDP-arányos értékről 38-ig emelkedtek a kiadások, azóta azonban újra csökkentek. Magyarország abban különbözik a régiós országoktól, hogy nem csökkentek a GDP-arányos kiadások a krízis után sem. „Az állami szerepvállalás még növekedett is az elmúlt években” – emelte ki Ürmössy.

Az állam térnyerése negatív folyamat, mert egyre inkább beleszól a gazdaság működésébe, és ez sokszor rosszul sül el. Van azonban egy olyan folyamat is, mégpedig a költségvetés elsődleges egyenlegének javulása, illetve többlete (ez a kamatkiadások előtti egyenleg), amelyben kiemelkedően jól teljesítünk a régióhoz képest. Még a lengyelek és a románok sem büszkélkedhetnek azzal, hogy többletes az elsődleges egyenlegük, a kedvező pozíciónk azt jelenti, hogy óriási tér lehet költségvetési élénkítésre, hiszen a GDP 3 százaléka alatt kell tartani a hiányt.

Ürmössy úgy véli, hogy az elsődleges többlet és a 2 százalék alatti deficit lehetőségeit használja most ki a kormány, amikor mérsékli az áfát egyes termékek esetében, és az idei szja-csökkenés is lejjebb nyomja a terheket. Az állam térnyerése miatt a kormánynak egyre nagyobb lehetősége van befolyásolni a gazdaságot, adott esetben költségvetési impulzussal támogatni a növekedést.

A kulcsprobléma a magas újraelosztás, hiszen ezt finanszírozni kell valamiből. Ezért sem meglepő, hogy az OECD-országokban még mindig a magyar munkavállalók foglalkoztatására rakódik az egyik legtöbb teher. A gyermektelenek és az alacsony keresetűek a szervezet szerint még mindig kiemelkedően magas adót fizetnek az OECD-tagok között.

A legfontosabb egy strukturális reformfolyamat elindítása lenne, amelynek az újraelosztási ráta mérséklése áll a középpontjában – vélekedett Ürmössy. Szerinte ez vezetne el ahhoz, hogy a régiós országok egészségesebb szerkezetű és alacsonyabb összegű kiadásaihoz eljussunk.