BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem lesz uniós deficiteljárás ellenünk

Nincsenek alapvető ellenvetései a Költségvetési Tanácsnak (KT) a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával kapcsolatban – írta a Kovács Árpád vezette KT. Megalapozottnak nevezték a jövő évi büdzsé alapjául szolgáló, 3,1 százalékos GDP-növekedési prognózist és a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Az államadósság a tervezet szerint az idei 73,5 százalékról a GDP 71,9 százalékára csökken, de a csökkenés a tervezetben szereplő 1,6 százalékpontnál kisebb lehet.

A KT szerint teljesül az alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta-csökkenés tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is. A tanács indokoltnak tartja, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forint, az országvédelmi alap 50 milliárd forint előirányzatán túl a fejezeteknek is képezniük kell stabilitási tartalékot.

Emellett az államadósság-szabály teljesülése szempontjából implicit tartalékot jelent, hogy az államadósság-mutató tervezett csökkenése 1,5 százalékponttal nagyobb a stabilitási törvényben előírtnál, ami mindössze 0,1 százalékpontos mérséklést tesz kötelezővé a kabinetnek.

A hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik, ez azonban az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzotthiány-eljáráshoz. Fontosnak tartják ezért, hogy a kormány a törvényjavaslat indokolásában mutassa be: a hiánycél eleget tesz az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó követelményének.

A tanács úgy értékeli, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturálisegyenleg-követelmény megfelelő értékelhetőségére. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa szerinti hiány emelkedése a fokozatosan javuló makrogazdasági környezet mellett arra utal, hogy a strukturális hiány emelkedik – hívta fel a figyelmet a tanács.

Az idén várható 2,5 százalékos gazdasági növekedési ütem 2017-es gyorsulását az uniós források felhasználásának valószínűsíthető felfutása és a növekedés egyéb tényezői, mindenekelőtt a bővülő fogyasztás támaszthatja alá a KT elemzése szerint. Ugyanakkor feszítettnek tartják az áfa- és az szja-előirányzatok megelőző évihez képesti emelését. Kiemelik, hogy ezek teljesítéséhez az adóbeszedési hatékonyságot tovább kell javítani.

Rekordalacsony lett a hiány márciusra

Márciusban elmaradt az első két hónapban „megszokott” rendkívüli társasági adóbevétel, de így is rekordalacsony hiánnyal zárta az első negyedévet a magyar költségvetés. A harmadik hónap végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya a Varga Mihály vezette gazdasági tárca szerint 126 milliárd forint volt, ami a teljes éves tervnek alig a 16 százalékát teszi ki. Az első negyedév végén legtöbbször a deficit az előirányzat közel felét (de legalább a 40 százalékát) éri el, de volt már példa arra is, hogy a terv 80 százalékán állt a hiány, és mégis sikerült az év végére hozni az eredeti szintet. A nemzetgazdasági tárca a részletes adatokat ismertető jelentésének értékelése szerint a kedvező eredmény „a felelősségteljes költségvetési politikának” köszönhető – bár azért a jelentés részleteiből másra is fény derül.

A költségvetés bevételei 55 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakáét, amiből 45 milliárd forintot a társasági adóbevételek tettek ki. Ez a január–februári rekordbefizetésnek köszönhető, amit szakértők leginkább az adóhitelnek tudnak be: ebből a forrásból ugyanis óriásbevétele származhat az idén a költségvetésnek, a hírek szerint egyetlen multinacionális cég a kedvező feltételek okán itt elszámolt bevétele miatt. Persze a tavalyinál magasabbak az áfabevételek is, az összesen 4,5 százalékos növekedést a tárca részben a gazdaság fehérítésével, részben a fogyasztás növekedésével magyarázza. Ez utóbbira utal a bérhez kötődő bevételek növekedése is, az szja-befizetések 3,6 százalékkal, a járulék típusú bevételek mintegy 7 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél.

Az alacsony hiány leginkább az uniós programok átmeneti leállásának következménye: az idén mindössze 160 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen az első negyedévben, míg tavaly 485 milliárd forintot. Igaz, mindezzel párhuzhamosan a saját finanszírozású kiadásoknál a tavalyi közel 290 milliárd után az idén az első negyedévben 421 milliárd volt a költés, leginkább az útfelújítási program előre hozott kiadásai, illetve a megyeszékhelyek támogatására átutalt összegek miatt. Nagyobb megtakarítás még a kamatkiadásoknál keletkezett. (V. I.)

A költségvetés bevételei 55 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakáét, amiből 45 milliárd forintot a társasági adóbevételek tettek ki. Ez a január–februári rekordbefizetésnek köszönhető, amit szakértők leginkább az adóhitelnek tudnak be: ebből a forrásból ugyanis óriásbevétele származhat az idén a költségvetésnek, a hírek szerint egyetlen multinacionális cég a kedvező feltételek okán itt elszámolt bevétele miatt. Persze a tavalyinál magasabbak az áfabevételek is, az összesen 4,5 százalékos növekedést a tárca részben a gazdaság fehérítésével, részben a fogyasztás növekedésével magyarázza. Ez utóbbira utal a bérhez kötődő bevételek növekedése is, az szja-befizetések 3,6 százalékkal, a járulék típusú bevételek mintegy 7 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél.

Az alacsony hiány leginkább az uniós programok átmeneti leállásának következménye: az idén mindössze 160 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen az első negyedévben, míg tavaly 485 milliárd forintot. Igaz, mindezzel párhuzhamosan a saját finanszírozású kiadásoknál a tavalyi közel 290 milliárd után az idén az első negyedévben 421 milliárd volt a költés, leginkább az útfelújítási program előre hozott kiadásai, illetve a megyeszékhelyek támogatására átutalt összegek miatt. Nagyobb megtakarítás még a kamatkiadásoknál keletkezett. (V. I.)-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek