Nem lesz uniós deficiteljárás ellenünk

Nincsenek alapvető ellenvetései a Költségvetési Tanácsnak (KT) a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával kapcsolatban – írta a Kovács Árpád vezette KT. Megalapozottnak nevezték a jövő évi büdzsé alapjául szolgáló, 3,1 százalékos GDP-növekedési prognózist és a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Az államadósság a tervezet szerint az idei 73,5 százalékról a GDP 71,9 százalékára csökken, de a csökkenés a tervezetben szereplő 1,6 százalékpontnál kisebb lehet.

A KT szerint teljesül az alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta-csökkenés tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is. A tanács indokoltnak tartja, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forint, az országvédelmi alap 50 milliárd forint előirányzatán túl a fejezeteknek is képezniük kell stabilitási tartalékot.

Emellett az államadósság-szabály teljesülése szempontjából implicit tartalékot jelent, hogy az államadósság-mutató tervezett csökkenése 1,5 százalékponttal nagyobb a stabilitási törvényben előírtnál, ami mindössze 0,1 százalékpontos mérséklést tesz kötelezővé a kabinetnek.

A hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik, ez azonban az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzotthiány-eljáráshoz. Fontosnak tartják ezért, hogy a kormány a törvényjavaslat indokolásában mutassa be: a hiánycél eleget tesz az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó követelményének.

A tanács úgy értékeli, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturálisegyenleg-követelmény megfelelő értékelhetőségére. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa szerinti hiány emelkedése a fokozatosan javuló makrogazdasági környezet mellett arra utal, hogy a strukturális hiány emelkedik – hívta fel a figyelmet a tanács.

Az idén várható 2,5 százalékos gazdasági növekedési ütem 2017-es gyorsulását az uniós források felhasználásának valószínűsíthető felfutása és a növekedés egyéb tényezői, mindenekelőtt a bővülő fogyasztás támaszthatja alá a KT elemzése szerint. Ugyanakkor feszítettnek tartják az áfa- és az szja-előirányzatok megelőző évihez képesti emelését. Kiemelik, hogy ezek teljesítéséhez az adóbeszedési hatékonyságot tovább kell javítani.

A költségvetés bevételei 55 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakáét, amiből 45 milliárd forintot a társasági adóbevételek tettek ki. Ez a január–februári rekordbefizetésnek köszönhető, amit szakértők leginkább az adóhitelnek tudnak be: ebből a forrásból ugyanis óriásbevétele származhat az idén a költségvetésnek, a hírek szerint egyetlen multinacionális cég a kedvező feltételek okán itt elszámolt bevétele miatt. Persze a tavalyinál magasabbak az áfabevételek is, az összesen 4,5 százalékos növekedést a tárca részben a gazdaság fehérítésével, részben a fogyasztás növekedésével magyarázza. Ez utóbbira utal a bérhez kötődő bevételek növekedése is, az szja-befizetések 3,6 százalékkal, a járulék típusú bevételek mintegy 7 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél.

Az alacsony hiány leginkább az uniós programok átmeneti leállásának következménye: az idén mindössze 160 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen az első negyedévben, míg tavaly 485 milliárd forintot. Igaz, mindezzel párhuzhamosan a saját finanszírozású kiadásoknál a tavalyi közel 290 milliárd után az idén az első negyedévben 421 milliárd volt a költés, leginkább az útfelújítási program előre hozott kiadásai, illetve a megyeszékhelyek támogatására átutalt összegek miatt. Nagyobb megtakarítás még a kamatkiadásoknál keletkezett. (V. I.)

A költségvetés bevételei 55 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakáét, amiből 45 milliárd forintot a társasági adóbevételek tettek ki. Ez a január–februári rekordbefizetésnek köszönhető, amit szakértők leginkább az adóhitelnek tudnak be: ebből a forrásból ugyanis óriásbevétele származhat az idén a költségvetésnek, a hírek szerint egyetlen multinacionális cég a kedvező feltételek okán itt elszámolt bevétele miatt. Persze a tavalyinál magasabbak az áfabevételek is, az összesen 4,5 százalékos növekedést a tárca részben a gazdaság fehérítésével, részben a fogyasztás növekedésével magyarázza. Ez utóbbira utal a bérhez kötődő bevételek növekedése is, az szja-befizetések 3,6 százalékkal, a járulék típusú bevételek mintegy 7 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél.

Az alacsony hiány leginkább az uniós programok átmeneti leállásának következménye: az idén mindössze 160 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen az első negyedévben, míg tavaly 485 milliárd forintot. Igaz, mindezzel párhuzhamosan a saját finanszírozású kiadásoknál a tavalyi közel 290 milliárd után az idén az első negyedévben 421 milliárd volt a költés, leginkább az útfelújítási program előre hozott kiadásai, illetve a megyeszékhelyek támogatására átutalt összegek miatt. Nagyobb megtakarítás még a kamatkiadásoknál keletkezett. (V. I.)-->