Lassabban nőhet a magyar gazdaság

Nehéz előrejelzést készíteni, amikor a világ „megbolondulóban van” – mondta Vértes András, a GKI elnöke kedden, bemutatva a kutatóintézet új előrejelzését, amely a brit kilépés miatt is lassú, legfeljebb kétszázalékos növekedést vetít előre erre az évre. Ha súlyosabb Brexit-hatás érvényesül, akkor az ütem 1,7-1,8 százalékra is mérséklődhet. A szigetországi népszavazás eredménye rengeteg bizonytalansági tényezővel terheli az elemzőket és a befektetőket. S bár a kedvezőtlen hatás nem közvetlenül gyűrűzik be Magyarországra, a közvetett, unión átszivárgó is erőteljes lehet. A kutatócég szakértői úgy ítélik meg, hogy a Brexit gazdasági katasztrófa Nagy-Britannia és politikai katasztrófa az Európai Unió számára.

A GKI márciusi prognózisa még 2,3 százalékos GDP-bővülést feltételezett. Az ok azonban nemcsak a Brexit egyelőre nehezen felmérhető következményeiben keresendő, a friss becslés már az első negyedévi tényleges és a második háromhavi részlegesen rendelkezésre álló adatokat is tartalmazza. Az várható volt – jegyezte meg Vértes András –, hogy a január–márciusi periódusban gyengül a gazdasági teljesítmény az uniós források és az állami beruházások apálya miatt, de a negyedéves alapon számított 0,8 százalékos visszaesés meglepetést keltett. Kidomborította ugyanakkor a „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatását. Ezért is módosította lefelé beruházási prognózisát a GKI, amely nem öt-, hanem nyolcszázalékos csökkenést mutathat. Az építőipar teljesítménye – az első négy hónapban tapasztalt 30 százalékos zsugorodás után – az év egészében 15 százalékkal süllyedhet. A továbbiakban talán élénkülhet az építőipar – tette hozzá Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes. Az ipar tavalyi bő hatszázalékos üteme idén megfeleződhet.

A reálbérek idei hat-hét százalékos emelkedése nyomán a fogyasztás négy százalékkal – a márciusban vártnál gyorsabban – bővülhet, vagyis lényegében a belföldi felhasználás ezen eleme húzza ebben az évben a gazdaságot.

Régiós összevetésben újra leszakadó pályára került a magyar gazdaság, amelynek gyorsabb ütemű fejlődését akadályozza a képzett munkaerő és a tőke hiánya. A GKI leszögezi: kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott stratégia. Már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, nincs elegendő szakképzett munkaerő, ezért az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerített ki. A közmunkásoknak pedig igen szerény része képes arra, hogy a versenyszférában találjon állást. A kutatók 5,8 százalékos, a márciusi várakozásnál alacsonyabb munkanélküliségi rátát jeleznek előre 2016-ra, de úgy vélik, a közmunka észszerű számbavétele arra utal, hogy a tényleges szint inkább nyolc százalék körül mozog.