Magyar gazdaság

Háromnegyed éves csúcson a gazdaság teljesítménye

Tavaly november óta nem nőtt olyan gyorsan a magyar gazdaság, mint idén augusztusban. A Világgazdaság konjunktúraindexe a kilábalás folytatódását vetíti előre.

Gyorsult a magyar gazdaság növekedési üteme augusztusban a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma 2,7 százalékos bővülésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest a júliusi 2,6 után. Ekkora növekedésre utoljára tavaly novemberben volt példa. Egy hónap alatt júliushoz képest 0,22 százalékkal nőtt a GYIA. Az év elején tapasztalt átmeneti megingás végleg a múlté: a második negyedéves minden várakozást felülmúló GDP-adat (2,6 százalékkal nőtt a gazdaság április és június között) és a Világgazdaság konjunktúraindexe alapján a következő hónapokban is fennmaradhat a lendület. Ezt erősíti, hogy a GYIA tíz komponense közül a többség felfelé húzta a mutatót, vagyis a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott.

Az alacsony inflációs környezet miatt a reálkamat alacsony, miközben a pénzkínálat növekszik, ezek pedig támogatják a gazdaság bővülését. Az Ifo-index és a BUX emelkedése is kedvezően hatott, a pénzügyi indexek közül egyedül a rövid és a hosszú lejáratú állampapírhozamok közötti különbség növekedése vetette vissza a GYIA-t.

A reálgazdasági komponensek már nem teljesítettek ennyire jól. A lakosság körében még most sem túl élénk a hitelfelvételi kedv: a fogyasztási hitelek állományának visszaesése lefelé húzta a mutatót. A munkakeresés átlagos időtartama is növekedett, igaz, nem jelentősen, 18,9 hónapról mindössze 19-re, így ennek mérsékelt hatása volt a GYIA-ra. A gazdaság motorja továbbra is a keresetek növekedése, ami az alacsony inflációval párosulva folyamatosan növekvő fogyasztást tesz lehetővé. A háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése az év egészében jelentősen hozzájárult a növekedéséhez. Az ipar vegyesen teljesített: a termelés havi alapon növekedett, a rendelésállomány azonban most is visszahúzta a GYIA-t. Ez utóbbi trendszerűvé vált, ami azt sugallja, hogy az év hátralévő részében sem az ipar lesz a gazdaság húzóereje.

Ősszel a lakossági fogyasztás és a háztartások beruházása tarthatja fenn a lendületet. Elemzők szerint akár 3 százalék fölé is kerülhet a GDP-növekedés az év második felében. Az építőipari visszaesés várható mérséklődésében fontos szerepet játszhatnak a lakásberuházások, és az EU-források ismét gyorsuló lehívása is segíthet. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusból utoljára tavaly év végén lehetett forrásokat lehívni – aminek hatására mindössze 0,9 százalékos volt a GDP-növekedés az év első három hónapjában –, a 2014–2020-as periódus kifizetései pedig nem indultak meg az idei év elején. Szakértők szerint az ismét felgyorsuló forráslehívás az év második felében már érezhető lesz.

Ugyan a lakossági fogyasztás lesz a motor az év hátralévő részében, de a költségvetés is expanzív lehet, miután látszik, hogy a büdzsében van mozgástér az élénkítésre. A beruházások minden bizonnyal nem tudnak túl nagy lendületet venni, de a kedvező külpiaci konjunktúra hatására a nettó hozzájárulhat a GDP-növekedéshez, így idén 2 százalék felett lehet a növekedés.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).

makrogazdaság növekedés gazdaság GYIA
Kapcsolódó cikkek