Lefulladt a japán gazdaság

Nagyot fékezett a világ harmadik legnagyobb gazdasága: a második negyedévben az előzőhöz képest egyáltalán nem nőtt a japán GDP, annualizáltan pedig 0,2 százalékra futotta a kormány adatai szerint. Az első negyedév még 0,5 százalékos, illetve 2 százalékos növekedést hozott, és bár az elemzők számítottak a lassulásra, ekkorára azért nem. A GDP mintegy 60 százalékát adó lakossági fogyasztás növekedése 0,2 százalékra süllyedt a 0,6 százalékot hozó első negyedévhez képest – főleg a gyér béremelések miatt –, a vállalatok beruházási kiadásai pedig 0,4 százalékkal csökkentek (az előrejelzések növekedést vártak az első három hónap 0,7 százalékos visszaesése után).

A gazdasági miniszter, Nobuteru Isihara szerint a gyengülés mögött átmeneti tényezők állnak, például a két áprilisi földrengés hatása, de a japán gazdaság így is a fogyasztásnak köszönhetően lendülhet majd fel. Olyan külső kockázati tényezőkre is figyelni kell azonban, mint a feltörekvők lefékeződése, illetve a Brexit körüli bizonytalanságok – idézte a Reuters Nobuterut. A piacok nem estek kétségbe a nem sokkal az ázsiai nyitás után közzétett GDP-adatoktól – a tokiói Nikkei 200 index 0,3 százalékos eséssel zárt –, és az elemzők szerint sincs min csodálkozni. A jen jócskán erősödött idén, a világgazdaságban tényleg sok a bizonytalanság, az olajárak felfelé mentek a második negyedévben – többnyire ezeket az okokat említették. A kormány se látta másként, különben aligha jelentettek volna be a hónap elején egy újabb, 28 ezer milliárd jen (277 milliárd dollár) értékű ösztönző csomagot; ennek mintegy a fele jutna fiskális intézkedésekre, melyek zömét csak a jövő áprilisban kezdődő költségvetési évben lépik meg.

A japán kormányfő, Abe Sindzó 2013 elején a jegybankkal (BoJ) karöltve hirdette meg gazdaságélénkítési politikáját, a BoJ viszont most kivár: július végi ülésén csak az ETF-vásárlások keretét emelte 6 ezer milliárd jenre, az államkötvények évi 80 ezer milliárd jenes keretén nem változtattak, mint ahogy a mínusz 0,1 százalékos alapkamaton sem. A BoJ vezetése közölte, hogy a szeptember 20-21-i ülésen áttekintik a monetáris politikát – ezt szinte minden elemző úgy értelmezte, hogy akkor jelenthetnek be valami határozottabb lépést. Ennek mibenlétét azonban csak találgatni lehet, hiszen a zéró kamat és a piac harmadát lefedő kötvényvásárlások mellett a jegybanknak kevés eszköze maradt.

Ösztönzésre várnak Kínában

Több mint héthavi csúcsra ugrott a két legfontosabb kínai tőzsdeindex azt követően, hogy pénteken kiábrándító adatok jelentek meg a gazdaság állapotáról, tetézve a hét elején közzétett külkereskedelmi adatokat. A Shanghai Composite Index, illetve a sencseni tőzsde CSI300 indexe azért emelkedett erre 2,4, illetve 3 százalékkal, mert a piacok további ösztönzésekre számítanak – mutattak rá elemzők –, különben aligha érhető el az idei 6,5–7 százalékos növekedési cél. A rallyt erősítette, hogy a Hong Kong Economic Journal értesülése szerint már a héten bejelenthetik a sencseni és a hongkongi tőzsde összekapcsolását.

A szociális kiadások célzott bővítése középtávon segíthet a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésében, a termelékenység növelésében – írta az IMF. A dél-koreai kormány idén már 11 ezer milliárd wonnal (10 milliárd dollár) emelte a büdzsé kiadásait, a jegybank pedig júniusban váratlanul 1, 25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A japán kormányfő, Abe Sindzó 2013 elején a jegybankkal (BoJ) karöltve hirdette meg gazdaságélénkítési politikáját Fotó: AFP -->