Az MNB-re figyel a piac

Változatlanul 0,9 százalékon tarthatja az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, a keddi ülés mégis rendhagyó lesz, mert a testület most dönt először a 3 hónapos betét korlátozásáról. A döntés az október–decemberi időszakra vonatkozik majd, szeptember végén a kereskedelmi bankok még korlátozás nélkül helyezhetnek el betétet a jegybanknál. A 3 hónapos betét állománya 1630 milliárd forint. Az OTP Bank elemzőinek várakozása szerint ez az állomány automatikusan csökken 300 milliárd forinttal a bankrendszer MNB-vel kötött swapjainak lejárata miatt, illetve az Államadósság Kezelő Központnak elrepózott kötvények is visszakerülhetnek év végére a bankrendszerhez, ami szintén több százmilliárd forintos likviditásszűkülést jelenthet. Úgy számolunk, hogy egy 750 milliárd forintos betételhelyezési korlát már biztosan effektív lenne a negyedik negyedév egészében, ezzel pedig az MNB elérné azt, hogy a pénzpiaci hozamok essenek, a bankközi kereskedés élénküljön, a bankközi kamatok elváljanak az alapkamattól és a forint gyengüljön – hangsúlyozta Kondora Szilárd.

Nemzetközi szinten Japánból és az Egyesült Államokból érkeznek érdekes adatok. A japán gazdaság növekedési kilátásai a jen folyamatos gyengítése ellenére sem fényesek: infláció több mint 15 éve lényegében nem létezik, és ezen a 2013-ban elkezdett óriási méretű monetáris lazítás sem tudott érdemben változtatni. A piac, ezt felismerve, azon kezdett el spekulálni, hogy ennek láttán a jegybank elkezdhet kihátrálni az eddigi agresszív monetáris politikából, aminek köszönhetően az utóbbi időben erősödni kezdett a jen, és a hosszú hozamok is emelkedtek. A maginfláció és a japán jen múltbeli kapcsolatából kiindulva, a jen közelmúltbeli erősödése a maginfláció csökkenéséhez vezet majd, ami a jegybankot újra lépéskényszerbe hozhatja úgy, hogy elfogytak a hatásos eszközei. Ráadásul a negatív kamatkörnyezet a banki profitoknak, de ami Japán esetében még fontosabb, a nyugdíjalapoknak sem tesz jót – véli Módos Dániel.

A helyzetet tovább rontja, hogy a jegybank sorozatos intézkedéseihez hozzászokott a piac, ezért azok egyre kevésbé képesek gyengíteni a jent, ezáltal egyre kevésbé van ráhatása a jegybanknak az infláció alakulására, így annak 2 százalék közelébe terelésére. Jól mutatja ezt a legutóbbi kamatdöntés is, amikor a betéti kamat negatív tartományba csökkentése után erősödött a jen. A fentiek miatt az elemzők is megosztottak, hogy vajon mit tehet a jegybank. Egyesek szerint csak kisebb változtatásokat fognak véghezvinni a programban, és inkább a kormányt sürgethetik további fiskális lazításra, mások azonban úgy vélik, a hozamgörbe meredekségének növelése lehet a cél, amitől a hitelezés élénkülését várhatják.

Az Egyesült Államokban sincs minden rendben. A második negyedéves GDP elmaradt a várakozásoktól, és a harmadik negyedévben az eddig elérhető adatok alapján a várakozásokkal ellentétben nem fog a kívánt szintre gyorsulni az USA növekedése. A mostani várakozások 2,5 százalék körül szóródnak, de a kockázatok lefelé mutatnak. Bár a munkaerőpiac feszesnek tűnik, és a munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt ragadt, egyre több jel utal arra, hogy a munkaerőpiacon valami nincs rendben. Egyfelől a nominális bérdinamika hosszú ideje várt érdemi gyorsulása elmarad, másfelől úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac elkezdett kissé fellazulni. A fentieken túl az infláció a nyersanyagárak esése miatt tartósan a Fed 2 százalékos célja alatt ragadt. Az augusztusi inflációs adatok szerint a maginfláció, a várakozásokat meghaladva, 2,3 százalékra emelkedett, ami afelé mutat, hogy belföldi inflációs folyamatok alakulnak ki.