Dupla bóvliban a törökök

Már két hitelminősítőnél is bóvliba került Törökország, miután a Moody’s Investors Service pénteken a befektetésre nem ajánlott Ba1 kategóriába süllyesztette az addigi Baa3-ból a hosszú lejáratú török államadósságokat. A kilátások azonban stabilak – ezt a Moody’s gazdaságának rugalmas voltával és erős fiskális alapjaival indokolta – vagyis Törökországnak a közeljövőben nem kell számítania újabb lecsúszásra.

Így is épp elég baj a törököknek a Moody’s lépése, mert a Standard & Poor’s már rögtön a júliusi puccskísérlet után bóvliba vágta őket, egyből két fokozatot rontva, vagyis egyes konzervatív befektetési, illetve nyugdíjalapok ezek után nem vásárolhatják a török államkötvényeket. (A Fitch értékelése 2017 elején esedékes.) Törökország folyó fizetési mérlege viszont bár csökkenő, de jelentős deficitet mutat, amit csak külföldről tudnak finanszírozni. Tavaly év végén a GDP 4,5 százalékára rúgott a hiány, a JPMorgan egy korábbi becslése szerint évi 200 milliárd dollárnak megfelelő külföldi forrásra van szükség a fedezéséhez. Tovább rontja a helyzetet, hogy a politikai nyomás alatt tartott jegybank még csak nem is gondolhat kamatemelésre, sőt folyamatosan csökkentenie kell – legutóbb éppen csütörtökön tette ezt, miután a szinte egyeduralkodó Recep Tayyip Erdogan elnök ezt várja az élénkítés érdekében.

A kamatvágás nem szerepel a Moody’s döntést megindokló közleményében, az viszont igen, hogy a puccskísérlet utáni politikai retorziók – melyek az államigazgatást is érintették –, kétségessé teszik a gazdasági reformok továbbvitelét.

Az Erdogan ellenlábasához, Fethullah Gülenhez kötődőnek tartott vállalkozások ellen hozott intézkedések gátolják a növekedést, mert aggályokat keltenek a magánberuházások védelmével, általában a beruházási környezettel kapcsolatban – emelte ki a hitelminősítő.

A török GDP 3,2 százalékkal bővült a második negyedévben, és elemzői várakozások szerint a kormány 4,5 százalékra csökkenti az idei növekedési prognózist. A Moody’s most arra számít, hogy a török gazdaság átlag évi 2,7 százalékkal nőhet a következő három évben – az évtized első négy évében 5,5 százalékos átlagot ért el.

A bóvliba vágásra reagáló török kormánytagok, élükön Binali Yildrim miniszterelnökkel, természetesen a hitelminősítőt hibáztatják, mondván, döntésénél figyelmen kívül hagyta a török reformok eredményeit, a minden kockázat ellenére is kiugró mértékű növekedést. Az értékelés nagyon elfogult – idézte a Reuters Yildrim újságírók előtt tett kijelentését –, a hitelminősítő megpróbálja befolyásolni a török gazdaságról alkotott véleményt.