Költekezhet a lakosság

A lakossági fogyasztás és a szolgáltatási szektor bővülése fennmaradhat a következő időszakban is, ez húzhatja a gazdaság növekedését – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az Inflációs Jelentés bemutatóján. Az MNB szerint idén 2,8, jövőre pedig 3 százalékkal bővülhet a gazdaság. Az idei növekedési előrejelzés meghaladja az elemzői konszenzust, banki elemzők és gazdaságkutatók ugyanis 2-2,3 százalék közötti GDP-növekedést várnak. Az optimista előrejelzéseiről ismert Századvég Gazdaságkutató is csak 2,1-et vár 2016-ban, jövőre azonban minden kutató úgy kalkulál, hogy 3 százalék közelében lehet a GDP-növekedés.

Balatoni András a jegybank előrejelzésének ismertetésekor hangsúlyozta: a növekedést támogatja, hogy a kkv-szektor hitelezése bővül, a mezőgazdaság jól teljesít idén, az EU-források lehívása viszont még nem indult be, ennek felfutása még csak most várható. Kockázatot jelent, hogy az ipari termelést visszahúzták a nyári gyárleállások.

A lakossági bizalom, a hitelezés bővülése, a fizetések növekedése és a lakásprogramok hatása együttesen támogatja a fogyasztás növekedését – emelte ki az igazgató. A reálbérek ráadásul az alacsony infláció miatt gyorsan emelkedhetnek. Az MNB ugyan arra számít, hogy az eddigi nulla közeli, negatív tartományból növekedésnek indul az infláció, de a jegybank 3 százalékos célját csak 2018 közepére éri el. A bruttó keresetek idén és jövőre is 6 százalék felett nőhetnek, bár az emberek ebből kevesebbet fognak érezni, hiszen 2017-ben a 2,3 százalékos infláció ennek egy részét elviszi. A fogyasztásnövekedést támogathatja, hogy a lakáspiaci konjunktúra a tartós fogyasztási cikkek keresletét is meg fogja dobni, mert be kell rendezni a lakásokat. A lakosság nettó pénzügyi vagyona 16 ezermilliárd forinttal nőtt 2009 óta, ez szintén lehetővé teszi a fogyasztás bővülését.

A beruházások is növekedésnek indulnak jövőre az idei visszaesés után, mert felgyorsul az EU-források lehívása, csak az export teljesítményével lehet egy kis baj. „A nettó export 2017-ben kevésbé járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, mint ahogy korábban vártuk” – válaszolta Balatoni András a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy a Brexit milyen hatással lesz. A felvevőpiacaink növekedése jövőre alacsonyabb lesz, így a nettó export lassabban bővülhet.

A Brexit-hatást azonban ellensúlyozzák a háztartások kedvezőbb jövedelmi folyamatai, valamint az új járműipari beruházások. A Mercedes új üzemet épít Kecskeméten, a Samsung elektromosautó-akkumulátorok gyártásába kezd, a BYD kínai elektromos autóbuszgyártó bővíti kapacitásait, a Dana pedig technológiai fejlesztést jelentett be. Mindez összesen csaknem 700 milliárd forintos beruházás az MNB szerint, és 2006 és 2018 között összesen 0,5 százalékponttal emelik meg a GDP-t. Az új gyártókapacitások termelékenysége az átlagosnál magasabb, így a tőkeállomány növekedésén túlmenően a termelékenység bővülésén keresztül is emelhetik a magyar gazdaság potenciális növekedését a következő években.

Nem lesz még élénkítés

Habár a jegybank friss elemzése szerint a kormány elkezdhetne költekezni – miután a hiány 0,5-0,6 százalékponttal alacsonyabb lehet a 2 százalékos célnál –, a kabinet egyelőre nem élénkít. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón hangsúlyozta: november és december azzal fog telni, hogy társadalmi partnerek bevonásával megvizsgáljuk, hogyan tudja a kormány még jobban támogatni a magyar gazdaságot. Ez azt jelenti, hogy idén már nem várható érdemi élénkítés. Lázár szerint a vitára azért van szükség, mert olyan kérdésekről van szó – a járulékokról, a bérekről és az otthonteremtésről –, amelyek meg fogják határozni a következő éveket. A Standard & Poor’s felminősítése nyomán Lázár devizakötvények kibocsátásnak lehetőségét sem vetette el.