Megtorpant a lendület a kiskereskedelemben

A vártnál lassabb ütemben, de még mindig elég tempósan, 2,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A naptárhatástól megtisztított index 4 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, de az év nagy részében 5 százalék felett, sőt májusban már 7 százalék közelében járt a bővülési ütem.

A lendület megtörése leginkább az üzemanyag-kereskedelem számlája írható, amely júliusban – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – csupán 2,5 százalékkal nagyobb forgalmat ért el, mint egy évvel korábban, miközben az idén két hónapban is 9 százalékkal tudott bővülni. Júliusban ráadásul megint gyengén teljesített az élelmiszer-forgalom is, amely csupán 1,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeboltok az évet meglepő módon csökkenéssel kezdték, de pár gyenge hónap után már 4 százalék felett is járt a forgalom növekedése.

Még az iparcikkek korábbi lendülete is megtört júliusban: a hetedik hónap 6,7 százalékos növekedése különösen gyérnek számít az áprilisi 11,3 százalékhoz képest. Júniusban 9,7 százalékra tornázta fel az iparcikkek forgalmát a foci-Eb, valamint az állami támogatású hűtő- és mosógépcsere-program, ami elsősorban az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet növelte meg. Ám úgy tűnik, hogy a lendület nem tartott sokáig, kérdés, hogy az olimpai játékok augusztusban fel tudták-e újra pörgetni az eladásokat.

Az elemzők szerint a visszaesést az egy évvel ezelőtti bázis jelentős felfelé módosítása, részben pedig az okozhatta, hogy az előző évekhez képest többen nyaralhattak. Ugyanakkor a reálbérek és a foglalkoztatottság kétségtelen növekedése miatt a kereskedelmi forgalom bővülése visszatérhet az előző hónapokban látott ütemhez. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén éves átlagban 5 százalék körüli lehet a kiskereskedelmi forgalom bővülése a tavalyi – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. Ám miután az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás, a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja. Ezenkívül a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja a bővülést.

Maradnak a hosszú sorok

A KSH friss adatai szerint a második negyedévben tovább nőtt az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is: az év első három hónapjához képest további 789-cel több állást nem tudtak betölteni a boltok, ami húsz százalékos növekedés a négy főnél többet foglalkoztató kereskedelmi vállalkozásoknál – mutatott rá a Blokkk.com szakportál. A szakportál szerint a friss statisztikákból az is látszik, hogy a munkaerőhiány ellenére nem tud bővülni a létszám a szektorban, hiszen 2016 júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban.