Alacsony fordulaton maradt az eurózóna

Semmit se kellett változtatnia az előző adatokon az Eurostatnak a harmadik negyedéves GDP-statisztikákban: az eurózónában 0,3, a 28 tagú EU-ban 0,4 százalék lett a negyedév/negyedéves növekedés, az év/éves pedig 1,6, illetve 1,8 százalék – ezek pontosan megegyeznek a második negyedév számaival. Az eurózónában annak ellenére sikerült tartani az ütemet, hogy a legnagyobb gazdaság, a német a várt 0,3 százalék helyett csak 0,2-del bővült negyedéves összevetésben; ezt ellensúlyozta az, hogy az április–júniusban még 0,1 százalékkal csökkenő francia GDP most 0,2 százalékkal nőni tudott, az olasz pedig stagnálásból 0,3 százalékos növekedésbe váltott. A legerősebb tempót Portugália diktálta, ott 0,3 százalékról 0,8-re gyorsult fel a növekedés, de jól húzott az egyaránt 0,7 százalékot elérő Spanyolország, Szlovákia, Hollandia és Ciprus is.

A német teljesítmény azért is csalódást okozott, mert nemcsak a várakozástól maradt el, hanem az előző negyedévi 0,4 százaléktól is (nem beszélve az első negyedévi 0,7 százalékról). A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) azt emelte ki, hogy a külkereskedelem gyakorolt lefelé irányuló nyomást: a második negyedévhez képest kissé csökkent az export, illetve emelkedett az import. A pozitív tényezők között említette a Destatis a belső keresletet mind a háztartások, mind az állam részéről. Elemzők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy ahogy a német gazdaság a többi európainál jobban megérezte a Brexit hatását, ugyanúgy járhat Donald Trump elnökké választásával is. Az USA Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, és ha az ottani gazdaságpolitika a protekcionizmus felé mozdul, az biztosan nyomot hagy a növekedésen – mondta a Reutersnek az ING Bank vezető elemzője, Carsten Brzeski. Más elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a továbbiakban is nagy hatással lehetnek a politikai változások az európai növekedésre: december 4-én jön az alkotmánymódosításról szóló olasz népszavazás – amely kormányválságot okozhat –, jövőre pedig Hollandiában, Franciaországban és Németországban is választásokat tartanak.

Bizakodást tükröz a ZEW-index

Negyedik hónapja egyfolytában javult a német ZEW gazdaságkutató hangulatindexe novemberben, ráadásul a vártnál nagyobb mértékben: a gazdasági várakozásokat tükröző főindex az októberi 6,2 pontról 13,8-re nőtt, a Reuters elemzői konszenzusa 8,1 pont volt. A jelenlegi helyzet megítélése azonban 59,5 pontról 58,8-re romlott – a ZEW elnöke, Achim Wambach szerint Donald Trump elnökké választásának volt ebben némi hatása (a felmérést november első két hetében végezték el, több mint kétszáz elemző és befektető körében). Jelentősen erősödtek az inflációs várakozások, és egyre többen számítanak arra, hogy a következő néhány hónapban emelkedni fognak a kamatok.