Autó nélkül alig döcög az ipar

Szeptemberben visszaesett az ipari termelés, miután a belföldi és a külpiaci eladások is kedvezőtlenül alakultak. A termelés 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – miközben a szakértők növekedést vártak –, amiben fontos szerepet játszott, hogy kevesebb autót és elektronikai cikket exportáltunk, mint tavaly.

A feldolgozóipari szektorok többségében visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), abban a néhány ágazatban pedig, ahol növekedést láthattunk, nagyon visszafogott volt a dinamika. A feldolgozóipar egyharmadát adó autógyártás kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent, ami úgy jött össze, hogy a közúti járművek gyártása 4 százalékkal visszaesett, míg az alkatrészeké 2,7 százalékkal nőtt. Elektronikai cikkekből is kevesebbet gyártottunk, a harmadik legnagyobb alágazat, az élelmiszeripar stagnált, pedig a dohánytermékek gyártása 45 százalékkal növekedett.

A feldolgozóipar alágazatai közül a legnagyobb mértékben a fafeldolgozás, a papírgyártás és a nyomdai tevékenység nőtt, mintegy 4,4 százalékkal, de a gumigyártás is bővült. Jelentős, két számjegyű visszaesést mértek azonban a gyógyszeriparban, 25 százalékost a gépi berendezések gyártásában, és még ennél is nagyobbat a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás ágazatban.

A szeptemberi gyenge ipari adat miatt az elemzők úgy kalkulálnak, hogy a harmadik negyedévben a szektor nem járulhatott hozzá a GDP-növekedéshez (az adatot ma teszi közzé a KSH). Az ipar rövid távú kilátásai vegyesek: a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index növekedést vetít előre októberre, a megrendelési adatok azonban nem túl biztatók. A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene gyakorlatilag stagnált (0,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest). Az új belföldi rendelések 1,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,1 százalékkal nőttek, de az összes rendelésállomány még így is több mint 8 százalékkal meghaladta a tavaly szeptemberit.

Az idei év első kilenc hónapjában 1,5 százalékkal nőtt a termelés, 2016 egészében pedig 2 százalék alatti bővülés várható az elemzők szerint. Jövőre a felépülő új ipari kapacitások, az uniós források meginduló lehívása, valamint a külpiaci konjunktúra már ennél dinamikusabb bővülést vetítenek előre, de az igazi áttörés 2018-ban jöhet, amikor a hazai autógyárak bővítése érdemben támogathatja az ipar növekedését.