Lefelé kell módosítania a prognózisát a jegybanknak

Csaknem 5 százalékos gazdasági növekedés kellene ahhoz az év utolsó három hónapjában, hogy teljesüljön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,8 százalékos ez évi GDP-előrejelzése. Az MNB a harmadik negyedévre 3,6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecslése alapján azonban csak 2 százalékkal nőtt a GDP. A Világgazdaság által előzetesen megkérdezett banki elemzők és gazdaságkutatók jól kalkuláltak: ők 2,1 százalékos növekedést vártak.

Nagy Márton, az MNB alelnöke a Reutersnek adott nyilatkozatában óvatosságra intett, mondván, korai még következtetéseket levonni a harmadik negyedéves adatból, a növekedés a második negyedéves 2,8 százalékról lassult le 2 százalékra. Nagy Márton szerint az ipari termelés nagyon nagy ingadozást mutat, a mezőgazdaság és a fogyasztás a várttal összhangban alakult. Az év utolsó három hónapjában a fogyasztás nagyon erős dinamikát mutathat – emelte ki Nagy, arról azonban nem beszélt, hogy a jegybank változtat-e a prognózisán.

Abban minden elemző egyetért, hogy az MNB-nek decemberben, a friss inflációs jelentésben számottevően lefelé kell módosítania az idei növekedési előrejelzését. A legtöbb szakértő még a kormány 2,5 százalékos várakozását is túl magasnak tartja, ehhez 4 százalék körüli GDP-bővülés kellene a negyedik negyedévben. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára egy mai konferencián már úgy fogalmazott, hogy az idei évre 2,5 százalék „körüli” növekedést vár a tárca. Balog László, a tárca helyettes államtitkára pedig az M1-nek azt mondta: a negyedik negyedév mindig egy picit „pörgősebb”, ilyenkor a vállalatok felgyorsítják tevékenységüket, hogy év végi mérlegüket jól zárják, a kintlévőségeket behozzák.

Az NGM-prognózis megvalósulásához szakértők szerint nem csak egy jó karácsonyi időszakra, hanem nagyon nagymértékű költségvetési impulzusra is szükség lenne az év végén – erre ugyan van tér a büdzsében, de nem biztos, hogy azonnal átmenne a reálgazdaságba. A piaci elemzők azonban nem is az NGM prognózisával vannak elfoglalva – hiszen a költségvetés helyzete kifejezetten stabil –, hanem az MNB-ével. A jegybank ugyanis saját előrejelzései alapján alakítja ki a monetáris politikáját, ha pedig azok hosszabb ideig és jelentősen eltérnek a valóságtól, akkor az hitelességi kockázatokat hordoz magában.

Londoni elemzők felvetették: a gyenge GDP-adat után az MNB csökkentheti a 0,9 százalékos alapkamatot, hogy támogassa a gazdaságot. A másik oldalról azonban a jövő évben várhatóan növekvő infláció korlátozhatja a jegybank mozgásterét. Matolcsy György, az MNB elnöke nemrég a Világgazdaságnak adott interjújában hosszú távon is alacsony alapkamatszintet ígért, és a monetáris politika stabilitását tartotta fontos értéknek a következő években, nem beszélt kamatvágásról. Ez nem meglepő, hiszen a hazai infláció emelkedése mellett arra is figyelni kell, hogy a világ nagy jegybankjai mikor kezdenek el szigorítani. Egy új magyar kamatcsökkentési ciklussal pedig megnőne az esélye annak, hogy egyszercsak hirtelen kell emelni – ezt mindenképp el akarja kerülni az MNB. Éppen ezért a nem hagyományos monetáris politikai eszközöket helyezhetik előtérbe, mint például a 3 hónapos betét további szűkítését vagy a kamatfolyosó csökkentését.

Túl nagy monetáris élénkítésre azonban vélhetően nem is lesz szükség, hiszen jövőre már – az EU-pénzek lehívásával, a keresetek és a fogyasztás még gyorsabb növekedésével és a foglalkoztatás növekedésével – 3 százalék közelébe, esetleg kissé e fölé kerülhet a GDP-növekedés üteme.