BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fővárosi címre pályázik legalább nyolc város

Budapestet az olimpia, nyolc-tíz magyar várost meg az Európa kulturális fővárosa pályázat tarthatja lázban idén. A 2023. évre szóló kiírás rövidesen megjelenhet, a részletekről a kormányhatározat elfogadása után nyilatkozik csak a szaktárca.

Bármikor közzétehetik a második olyan pályázatot, amelynek tétje az, melyik magyar település kap majd esélyt arra, hogy az európai városok sokaságából ráirányuljon a figyelem. Mint ahogy 2010-ben Pécsre, mely akkor lett Európa egyik kulturális fővárosa, Essen és Isztambul társaságában. Az idő tájt még három város kapta meg az egy évre szóló címet az Európai Uniótól, amelyet idén a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz viselhet.

A gazdag és egyedi kulturális programkínálatot vállaló nyerteseknek költséges beruházásokat is végre kell hajtaniuk. Az ígért programok megvalósítását lehetővé tevő intézményi infrastruktúrát és az idegenforgalmi kapacitást egyaránt biztosítani kell. Pécs hajdan a Zsolnay Kulturális Negyeddel, a Kodály Központtal, a Kaptárral (azaz a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközponttal), valamint közterületek és parkok rekonstrukciójával pályázott és nyert – nem kisebb vetélytársakkal szemben, mint Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém.

A hajdani pályázók közül – a városvezetők tavalyi bejelentései szerint – újra megpróbálja az Európa kulturális fővárosa címet elnyerni Debrecen, Eger, Győr, Veszprém és Miskolc, utóbbi talán az először kandidáló Tokajjal együtt. (Tokaj a borrégió huszonhárom települését összefogva indul a versengésben.) Új pályázó lesz Gödöllő, a mellette szóló érvként sorolták fel vezetői az uniós elnökség során sikeresen lebonyolított programokat. Az idei mezőny egyelőre kisebb, mint a tizennégy évvel korábbi: eddig nyolc lehetséges pályázóról tudni, utoljára Szombathely jelezte szándékát. A részletes pályázati felhívást hat évvel a cím viselésének évét megelőzően kell közzétennie az illetékes nemzeti hatóságnak, Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Erre 2017 elején kerül sor – közölte lapunkkal a tárca –, a címviseléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról az Emmi már elkészítette a kormányhatározat-tervezetet. A felhívás megjelenése után mintegy tíz hónap alatt kell a pályázó városoknak az első fordulós anyagot elkészíteniük, a továbbjutásról egy 12 fős nemzetközi szakértői testület dönt.

Nem hagyják ki a britek

A végleges pályázati anyagok alapján a döntést 2018 nyarán hirdetik ki, ekkortól készülhet a nyertes magyar település, illetve az Egyesült Királyság egyik városa. Arról még a Brexit-referendum előtt született döntés, hogy a 2023-as egyik helyszín a szigetországban lesz, és mint a kulturális miniszter, Karen Bradley decemberben jelezte, erről akkor se mondanak le, ha addigra lezajlik a kilépés. Volt már arra példa, hogy nem uniós ország adta Európa kulturális fővárosát, ilyen volt 2010-ben Isztambul is, vagy korábban az izlandi Reykjavík, illetve a norvégiai Stavanger.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek