Az ipari forradalom bölcsőjében, Anglia északnyugati részén tartott ülést a brit kormány hétfőn, hogy a helyszínen mutassa be az új zöld könyvet – azt a vitairatot, amely közös nevezőre hozhatja az elképzeléseket a jövő iparágainak helyzetéről és az alkalmazkodás folyamatáról. Az elképzelés már formálódott egy ideje, de kiforrott iparpolitikát legutóbb Margaret Thatcher fogalmazott meg.

Az utóbbi tíz évben – kezdve a munkáspárti Peter Mandelsontól a Brexitbe belebukó konzervatív David Cameronig – újra felbukkant a gondolat, különös tekintettel a pénzügyi válságra, s annak felismerésére, hogy a szigetország túlzottan függővé vált a pénzügyi szolgáltatásoktól. Néhány napja a davosi Világgazdasági Fórumon Theresa May is arról beszélt, hogy az iparpolitika háttérbe szorult. Ennek az is oka, hogy a globalizációs hatások előnyei nem oszlanak meg egyenlően a társadalomban, s ezen változtatni kell. A Brexit után pedig Nagy-Britanniának önállóan kell helytállnia, remélhetően új szabadkereskedelmi egyezmények révén is.

Öt ágazatot szemelt ki a brit kormány: az élettudományokat, az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek előállítását, az ipari digitalizációt, a nukleáris energiát és a kreatív tevékenységeket – az építőművészettől a dizájnon át a szórakoztatóiparig és a szoftvergyártásig. Ehhez tíz pillért társít, amelyek révén korszerűsíti az oktatást, a versenyt előmozdító eszközzé alakítja a közbeszerzési eljárások rendszerét, felkarolja a kutatás-fejlesztést, serkenti a kereskedelmet, bővíti az infrastruktúrát – ideértve a vasúti és a széles sávú hálózatot – s új intézményeket hoz létre.


A hétfői kormányülésen jelentették be, hogy az Északi Erőmű elnevezésű térségbe több mint ötszázmillió font többletforrást öntenek be. Ezt a hatalmas ipari parkot a Cameron-kormány hagyta örökül, s most May feltámasztotta az ötletet. A pénzből most a legtöbbet Manchester és Liverpool kapja, de sok szó esik a Newcastle melletti Sunderlandről is, ahol nemrégiben a Nissan autógyár döntött úgy, hogy a Brexit ellenére is marad. A megállapodás részletei máig nem derültek ki, de gyanítható, Theresa May megígérte, hogy a japán vállalkozásnak is jut majd valamilyen formában az iparpolitikai támogatásból. A brit kormány kifejezetten szorgalmazza az elektromos autókba illő akkumulátorok fejlesztését és gyártását. Ez győzhette meg néhány hónapja a Nissant is.

A gyáriparosok szövetsége üdvözli az elképzeléseket, de úgy véli, a halódó ágazatokat nem szabad megmenteni, abban kell kimagaslót nyújtani, amiben Nagy-Britannia bizonyítottan jól teljesít. A munkáspárti árnyékkormány tagja, Clive Lewis szerint a rendelkezésre álló pénz kevés, s ez így nem lesz a 21. század programja. A tanárok szervezetei arra mutatnak rá, hogy sokkal több oktatóra lesz szükség, ha a terv megvalósul. Mint Greg Clark illetékes miniszter elmondta, új források most nem állnak rendelkezésre, de a May-kormány új alapot hoz létre, amely részesedhet a csaknem ötmilliárdos állami kutatás-fejlesztési kiadásokból.

A kabinet arra számít, hogy az autó-, valamint a légi és űrhajózási iparágakhoz hasonlóan a megnevezett ágazatok maguk állnak elő például a szabályozás egyszerűsítésével is támogatható ötletekkel. A kormány szorgalmazza a műszaki ismeretek oktatását, s külön szakiskolákat alapít azok számára, akik nem tanulnak tovább egyetemeken, de műszaki tanulmányokat folytatnának olyan szakmákban, amelyek elsajátítása révén könnyebben találnak magasabb képzettséget igénylő és jobban fizető munkahelyeket.